96873. lajstromszámú szabadalom • Berendezés haszonfáknak korhadás ellen való megvédésére

Megjelent 1929. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS » 96873. SZÁM. — Yin/c. OSZTÁLY. Berendezés haszonfáknak korhadás ellen való megvédésére. Bock Max igazgató Bad Kissingen (Németország). A bejelentés napja 1928. évi április hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1927. évi április hó 7-ike. A találmány faárbocok, cölöpök, talpfák és hasonlók impregnálására vonatkozik és célja oly berendezés létesítése, melynek segélyével már használatban levő árbo-5 cok, cölöpök és effélék önműködő ós he­lyenkinti impregnálása olcsó és egyszerű eszközökkel keresztülvihető. Az eddig ál­talánosan használt, kazán segélyével esz­közölt telítési eljárások és a merítőeljárá-10 sok a szükséges gépi berendezések, vala­mint azon körülmény folytán, hogy a fák nem impregnálhatok használati helyükön, nagyon költségesek. Azonkívül azzal a hátránnyal járnak, hogy a fák, tekintet 15 nélkül a korhadás egyenetlenségére, egész hosszukon egyenletesen impregnáltainak. Tapasztalat szerint a korhadás az idő­járás viszontagságainak kitett fánál kü­lönböző helyeken egész különböző mérv-20 hen lép fel. így pl. a korhadás álló árbocoknál közvetlenül a föld szine felett és alatt, azonkívül a csúcs végén és azon helyeken, hol az árbocfelület alakja vagy az árbocra erősített kengyelek, bilin-25 esek vagy effélék folytán a felületen le­folyó esővíz hirtelen akadályra talál és összegyülemlik, lényegesen erősebb, mint más helyeken. E körülmény azzal magya­rázható, hogy e helyeken a korhadás oko-30 zóinak elég idő áll rendelkezésre, hogy a repedéseken át a fába hatoljanak. A kor­hadás e helyekről azután minden irány­ban lassan tovaterjed. Ismeretesek már készülékek árbocoknak 35 és efféléknek önműködő és helyenkinti impregnálására. E készülékek általában tartályszerű gyűrűk, melyek a fa veszé­lyeztetett helyein alkalmaztatnak, a meg­védendő fa felületéhez alkalmazkodnak és 40 azzal kifelé elzárt teret képeznek. A tar­tályok antiszeptikus folyadékkal töltet­nek meg, mely a repedéseken és mester­séges réseken át a fába behatol. Emel­lett nagyon nehéz annak keresztülvi­tele, hogy a tartály a falfelületen kellő- 45 képen tömítsen. Szükséges továbbá a tar­tály időnkénti utántöltése, minthogy az impregnáló szernek hígfolyósnak kell len­nie, hogy a fába behatolhasson, miért is rendesen gyönge. E hátrányokat a talál- 50 mány azáltal küszöböli ki, hogy az im­pregnáló szert felvevő tartály a nedves­séget átbocsátó anyagból készül, úgyhogy az impregnálószerek koncentrált, kivált­képen szilárd vagy poralakban használ- 55 hatók, melyek a behatoló esővízhez mér­ten kilúgoztatnak és a fának átadatnak. Hogy az impregnálószer ne ülepedhessék le a tartály mélyebben fekvő részeiben, hanem hogy az esővíz által előállított im- 60 pregnálólúg az impregnálótartály egész felületén egyenletesen behatolhasson, a tartály valamely engedékeny és a nedves­séget átbocsátó anyag két vagy több réte­géből van összetéve és varratok vagy ha­sonlók útján több egymástól elkülönített, az impregnálószert tartalmazó rekeszre van osztva. Világos, hogy a találmány sze­rinti impregnálótartály az összes eddig ismert tartályt olcsóság és hatékonyság 70 tekintetében felülmúlja. Minthogy főkép­pen engedékeny anyagból áll, bármely tetszés szerinti helyen szegezhető a fára és nem szorul semmi gondozásra. A rajzon a találmány tárgyának több 75 kiviteli alakja van példaképen feltün­tetve. Az 1. ábra oly faárbocot tüntet fel, mely csúcsvégén és a faárbocra erősített U-va­son egy impregnáló tartályt hord. A 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom