96870. lajstromszámú szabadalom • Rudak csomópontkötése tartóknál, vasszerkezeteknél és hasonlóknál

— 2 — ennek folytán, hogy kellő szilárdságú le gyen, mintegy 50%-kal több anyagból ké­szítendő, mint az alsó. Ezt az anyagtöbb­letet úgy helyezzük el, hogy a hevedert 5 két (al, a2) részre osztjuk. Az alsó heveder kiképezhető ugyanúgy, mint az 1—8. ábrákon feltüntetett kiviteli alaknál. A 12. ábra ettől eltérő, olyan ki­viteli alakot mutat, melynél az (f) heve-10 dert azon célból, hogy keresztmetszetét seholse kelljen gyöngíteni, nem csövek­ből, hanem hajtűalakra hajlított (f) rúd­vasakból képezzük ki. Megjegyzendő, hogy a 9—11. ábrákon is ilyen alsó tartó alkal 15 mazása van feltüntetve. Az (f) rúdvasak végeit, a lelapított (k) csővégekben kiké­pezett nyílásokon és az (e) rúdvastáma­szok alsó hajlásún (9. ábra) való átiűzé­sük után, egymásba toljuk, mikor is az 20 (f) rúdvasak kampósan áthajlított 2—2 végei, az egyik oldalon, a (b) támaszok le­lapított végeihez támaszkodnak, míg a szomszédos (f) rúdvasheveder ellenkező végét, ugyanezen támaszvégeken, a másik 25 oldalról, az (u) ékek révén erősítjük meg. A húzásra igénybevett (e) támaszokat az (f) heveder alsó oldalán beeresztett (1) ékek (9. és 12. ábra) feszítik meg. A fent leírt szerkezetű tartóknál elő-30 fordul, hogy valamely két csomópont közti szakaszon, a nyomásra igénybevett felső (a) heveder keresztmetszete szilárd­ságilag jobban van igénybe véve, mint a heveder többi része. Hogy ilyenkor ne 35 kelljen az egész hevedert erősebb anyag­ból készíteni, a felső hevedert nagyobb átmérőjű (n) csődarabok ráfűzése által erősítjük meg a kérdéses szakaszon (10. ábra), úgyhogy az (n) csődarab végei a (b) támaszok lelapított (k) végeihez tá- 40 maszkodnak és így a jobban igénybevett tartórésznek kellő nyomási szilárdsá­got kölcsönöznek anélkül, hogy a tartó ke­vésbbé igénybevett részeit túl kellene mé­retezni. 45 Az ily módon alkotott csomópontok előnye az, hogy a gazdaságos, eddig azon­ban ki nem használt gyűrűsproíil, amely szegecselésre és csavarolásra nem alkal­mas, felhasználható. A rudak azonban 50 nemcsak csövekből és pedig varratos vagy anélküli csövekből, hanem a szokásos egyéb, hengerelt profilokból vagy más alkalmas anyagból is készíthetők. A csomópontképzés azonban ez esetben is 55 körülfogással történik. A vasszerkezetek, melyek csomópont­jait ilymódon képezzük, helyben maradó és hordozható házak (falak, födémek, te­tők), hangárok és betonépítmények váza 60 gyanánt alkalmazhatók. Azonkívül ezt az összekötési módot, bármely tetszésszerinti kötésnél, a fémipar legkülönbözőbb terü­letein is alkalmazhatjuk. Szabadalmi igény: 65 Rácsos szerkezetek riidjainak csomópont­kötése, azzal jellemezve, hogy a lela­pított támaszvégekbe hevederek van­nak illesztve, mimellett a támaszok a hevederek kivágásain keresztül dugott 70 rögzítőékek vagy részben a hevederek­ből hajlított, kiálló támaszfelületek, részben pedig rögzítőékek segélyével rögzíttetnek a hevedereken. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom