96870. lajstromszámú szabadalom • Rudak csomópontkötése tartóknál, vasszerkezeteknél és hasonlóknál
— 2 — ennek folytán, hogy kellő szilárdságú le gyen, mintegy 50%-kal több anyagból készítendő, mint az alsó. Ezt az anyagtöbbletet úgy helyezzük el, hogy a hevedert 5 két (al, a2) részre osztjuk. Az alsó heveder kiképezhető ugyanúgy, mint az 1—8. ábrákon feltüntetett kiviteli alaknál. A 12. ábra ettől eltérő, olyan kiviteli alakot mutat, melynél az (f) heve-10 dert azon célból, hogy keresztmetszetét seholse kelljen gyöngíteni, nem csövekből, hanem hajtűalakra hajlított (f) rúdvasakból képezzük ki. Megjegyzendő, hogy a 9—11. ábrákon is ilyen alsó tartó alkal 15 mazása van feltüntetve. Az (f) rúdvasak végeit, a lelapított (k) csővégekben kiképezett nyílásokon és az (e) rúdvastámaszok alsó hajlásún (9. ábra) való átiűzésük után, egymásba toljuk, mikor is az 20 (f) rúdvasak kampósan áthajlított 2—2 végei, az egyik oldalon, a (b) támaszok lelapított végeihez támaszkodnak, míg a szomszédos (f) rúdvasheveder ellenkező végét, ugyanezen támaszvégeken, a másik 25 oldalról, az (u) ékek révén erősítjük meg. A húzásra igénybevett (e) támaszokat az (f) heveder alsó oldalán beeresztett (1) ékek (9. és 12. ábra) feszítik meg. A fent leírt szerkezetű tartóknál elő-30 fordul, hogy valamely két csomópont közti szakaszon, a nyomásra igénybevett felső (a) heveder keresztmetszete szilárdságilag jobban van igénybe véve, mint a heveder többi része. Hogy ilyenkor ne 35 kelljen az egész hevedert erősebb anyagból készíteni, a felső hevedert nagyobb átmérőjű (n) csődarabok ráfűzése által erősítjük meg a kérdéses szakaszon (10. ábra), úgyhogy az (n) csődarab végei a (b) támaszok lelapított (k) végeihez tá- 40 maszkodnak és így a jobban igénybevett tartórésznek kellő nyomási szilárdságot kölcsönöznek anélkül, hogy a tartó kevésbbé igénybevett részeit túl kellene méretezni. 45 Az ily módon alkotott csomópontok előnye az, hogy a gazdaságos, eddig azonban ki nem használt gyűrűsproíil, amely szegecselésre és csavarolásra nem alkalmas, felhasználható. A rudak azonban 50 nemcsak csövekből és pedig varratos vagy anélküli csövekből, hanem a szokásos egyéb, hengerelt profilokból vagy más alkalmas anyagból is készíthetők. A csomópontképzés azonban ez esetben is 55 körülfogással történik. A vasszerkezetek, melyek csomópontjait ilymódon képezzük, helyben maradó és hordozható házak (falak, födémek, tetők), hangárok és betonépítmények váza 60 gyanánt alkalmazhatók. Azonkívül ezt az összekötési módot, bármely tetszésszerinti kötésnél, a fémipar legkülönbözőbb területein is alkalmazhatjuk. Szabadalmi igény: 65 Rácsos szerkezetek riidjainak csomópontkötése, azzal jellemezve, hogy a lelapított támaszvégekbe hevederek vannak illesztve, mimellett a támaszok a hevederek kivágásain keresztül dugott 70 rögzítőékek vagy részben a hevederekből hajlított, kiálló támaszfelületek, részben pedig rögzítőékek segélyével rögzíttetnek a hevedereken. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.