96870. lajstromszámú szabadalom • Rudak csomópontkötése tartóknál, vasszerkezeteknél és hasonlóknál

Megjelent 1929. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 968 TO. SZÁM. VHI/j. OSZTÁLY. Rudak csomópontkötése tartóknál, vasszerkezeteknél és hasonlóknál. Bohác Károly mérnök építészeti tanácsos Prága. A bejelentés napja 1927. évi december hó 24-ike. A találmány tárgya síkbeli vagy térbeli csomópontok képzése, melyek egyenesvonalú vagy íves vasszerkezetek alkat részei lehetnek. Ezek a csomópontok a 5 bennük összefutó rudakra ható erők át vitelét közvetítik. A rudak kétfélék: az első fajtához tartozók megerősítésére szolgálnak, a második fajtán pedig az első fajtát erősítjük meg. A továbbiakban 10 a megerősített rudakat támaszoknak a másik fajta rudakat pedig hevedereknek fogjuk nevezni. Ugy a hevederek, mint a támaszok csomóponttól csomópontig érhetnek vagy több mezőn nyúlhatnak át. 15 Az összekötés a hevedereknek a támaszokba való befűzése által, e célra külön előállított nyílások felhasználásával történik. Azon csomópontoktól való megkülönböztetésül, melyek a tartó fő-20 síkjában levő rúdvégek felületeinek felii leten való összeszegecselése vagy összecsavarolása által képződnek, a jelen esetben a csomópontban összefutó támaszvégek síkja merőlegesen áll a főtartó-25 síkra és a támasz tengelye is rendesen merőleges a heveder tengelyére. A támaszoknak a hevederekkel való összeerősítése és a támaszoknak egymás közötti összeerősítése a hevederekbe eresztett 30 ékek, záródarabok és hasonlók segélyével történik. A csomópontok példaképen az 1—12. ábrákon vannak feltüntetve. Az 1—4. ábra a csőalakú (a) hevedereknek és az ugyan-35 csak csőalakú (b) támaszainak összeköttetését mutatja. Az összeillesztett csövek végei úgy vannak kiképezve, hogy a (b) támaszoknak szalagvasból való sajtolásánál a (k) végek nincsenek begöngyölve. A (k) végeknek olymódon való behajlítá- 40 sával egyidejűleg, hogy síkjuk és tengelyük, az (a) hevederre való ráfűzés után. az (a) hevederre merőleges legyen, a (b) támasz (k) végeiben az (a) heveder profiljának megfelelő nyílást lyukasztunk. 45 Kész, varratnélküli csöveknél (Mannesmann csöveknél) a (b) támaszok (k) vé geit teljesen vagy részbeni lelapítás útján képezzük. A támaszvégeknek az (a) hevederekkel való összekapcsolása az (a) he- 50 veder (cl) hasítékaiba (2. és 6. ábra) eresztett (c) ékek segélyével történik. Az 5—8. ábrák szerinti, kiviteli alaknál a (b) támaszok egy részét a tömör rúdvasból készült, végeiken (o) szemekké haj- 55 lított (e) támaszok helyettesítik. A támaszok összeerősítésének módja egyébként ugyanaz, mint az 1—4. ábra szerinti, kiviteli alaknál. A meghúzott (c) ékek az (e) támasz' szemét a (b) támaszok lelapí- 60 tot-t (k) végével és az (a) hevederrel, a súrlódás révén, szilárdan összekötik. A 9—11. ábrák háromszög profilú térbeli tartó csomópontját tüntetik fel. A felső a heveder, mely kihajlásra kedve- 35 zőtlenül van igénybevéve, két egymástól aránylag távol fekvő részből készítendő, amint azt a 11. ábrán (al, a2) jelzi, míg az alsó heveder számára, a kedvező, csak húzási igénybevételre való tekintettel, egy 70 rész, vagy két egymáshoz közel fekvő (f) heveder is elegendő. A tartó háromszög profilja éppen azáltal áll elő, hogy a felső (a) hevedert két, egymástól távol fekvő (al, a2) hevederre osztjuk. Erre azért van 75 szükség, mert mint a szilárdságtanból tudjuk, a felső (a) heveder nyomásra, tehát kihajlásra is igénybe van véve és