96847. lajstromszámú szabadalom • Tőrősbot

. Megjelent 1929. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96847. SZÁM. — XlX/d. OSZTÁLY. Tőrös bot. E. Wolkenberg- Gyula rendőrfőfelügyelő Budapest. A bejelentés napja 1928. évi április hó 3-ika. Az eddigi tőrösbotok tőrje a hüvely alakjában kiképezett bot felső, azaz fogantyús végében, palástoltan foglal helyet, ahonnan használat céljából ki kellett 5 húzni. Tekintettel arra, hogy a tőr hossza legfeljebb a bot félhosszával volt egyenlő, aránylag rövid fegyver állott rendelkezésre, ami lényeges hátránynak tekintendő. 10 A találmány, ezzel szemben, oly tőrös botra vonatkozik, melynél a bot egész hosszúsága hasznos fegyverhossz gyanánt szolgál, anélkül, hogy a bot belsejében, palástoltan elhelyezett tőrt a hüvelyből L5 ki kellene húznunk. A találmány lényege az, hogy a tőr a bot alsó, azaz fogantyúval ellentétes végében, palástoltan, úgy van elhelyezve, hogy vagy a tőr a bot testéhez, vagy a bottest 20 a tőrhöz képest, viszonylag elmozgatható. A találmány tárgyának célszerű, kiviteli alakjánál a tőrt rúgóhatás alatt álló, oly hüvely veszi körül, mely a bot végének valamely tárgyra való döfésénél, rú-Í5 góhatás ellenében, teleszkopszerűen hatol vissza a bot üreges testébe és pedig oly mértékben, mint amilyen mértékben a tőr a testbe hatol, miután a bot teleszkópszerű vége a testre támaszkodik. 10 Minthogy eközben a botot fogantyújánál fogva tartjuk, a bot egész hossza hasznos fegyverhossz gyanánt szerepel. A mellékelt rajz a találmány tárgyának azt a példaképeni, megoldási alakját szem-5 lélteti, melynél a tőrt burkoló, hüvelyalakú botvég rúgóhatás alatt áll és a tőrhöz képest elmozgatható. (1) a tőr, mely a (2) hüvelyben palástoltan van elhelyezve. A (2) hüvelynek felső végén kiképezett (5) karima az ugyancsak 40 hüvelyalakú (3) bottestnek (6) fenekére támaszkodik. Az (1) tőr szárát (4) rúgó veszi körül, mely a (2) hüvelyt állandóan lefelé, azaz a rajzban feltüntetett helyzetbe nyomja. A (2) hüvely nyitott szája, 45 a tőrvég áthatolásával szemben, csekély ellenállást támasztó, pl. gummiból álló süveggel van elzárva, mely egyrészt az (1) tőrt alulról is elpalástolja és mely másrészt pornak a (2) hüvelybe való hatolá- 50 sát gátolja meg. A süvegnek fenékrésze lehetőleg vékony, hogy a szúrásnál könynyen átszakadjon. Ha a botot, a rajzban fel nem tüntetett, fogantyús végénél megfogva, tőr módjára használjuk, akkor a 55 döfés folytán a (2) hüvely, a (4) rúgó öszszenyomása közben, teleszkopszerűen a (3) hüvelybe hatol, amikor is az (1) tőr a gummisüveg fenekét átszúrja és a tőrnek a szúrás mélységétől függő hossza érvénye- 60 sül fegyver gyanánt. Az ismertetett, kiviteli alaktól eltérőleg maga az (1) tőr is állhat összenyomott rúgóhatása alatt, amikor is a rúgónak tetszőleges módon való kikapcsolása után a 65 tőr a (2) hüvelyhez képest csapódik ki. Szerkezeti részleteiben a találmány sokféleképen módosítható. Szabadalmi igények: 1. Tőrösbot, melyet az jellemez, hogy a 70 tőr a botnak alsó, azaz a fogantyúval elentétes végében, palástoltan van elhelyezve és hogy vagy a tőr a bot testéhez vagy ez utóbbi a tőrhöz képest, viszonylag elmozgatható. 75 2. Az 1. igényben védett, tőrösbot megoldási alakja, melyet az jellemez, hogy