96833. lajstromszámú szabadalom • Izzókatóda gázkisütőcsövekhez

. Megjelent 1929. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96833. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Izzókathóda gázkisütöcsövekhez. Siemens & Halske A.-G. Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1927. évi október hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi október hó 23-ika. Hogy gázkisütőcsövek izzó kathódájának fűtő energiáját, különösen izzó kathódás egyenirányitóknál, lehetőleg jól kihasználjuk és a kathóda középrészében 5 egyenletes hőmérsékletet érjünk el, az izzó kathódát rendesen spirális alakban képezzük ki. Ezáltal azonban hőtorlódások keletkeznek, amelyek a kathóda spirális alakú részét jobban hevítik, mint a ka-10 thóda végei felé fekvő többé-kevésbbó nyújtott részeket. Ily izzó kathódák üzemében, különösen egyenirányítókban, a kisülés következtében ívfény keletkezik, amely leginkább a 15 kathóda legmelegebb részeire helyezkedik el, de rendesen vándorol. Megtörténhetik ekltözben, hogy az ív a kathóda legkülső végeire vándorol és ezeket túlságos mértékben hevíti. Ez az izzás a szomszédos 20 kathódarészeket is felmelegíti, ami az ív vándorlását még jobban elősegíti. Ily módon a tartó- vagy forrasztó-huzalok erős vörösizzásba jutnak, amely izzás a gázkiválasztás miatt üzemzavarokat, esetleg 25 a tartóhuzalok leolvadását okozza. A találmány célja e nem kívánatos vándorlás megakadályozása. E célból a találmány értelmében a kathódának a tartó-, illetőleg forrasztó-huzalok szomszédságá-30 ban fekvő részeit megvastagítjuk. A keresztmetszet megnövelése következtében megnő a felület is, az ellenállás pedig csökken, úgyhogy e részek jobban hűlnek és kevésbbé melegednek, miáltal romlanak 35 a fényív vándorlását elősegítő viszonyo^. Eddig is készítettek már oly izzókathódás kisütőcsöveket, amelyeknél a kathóda hozzávezető és tartódrótjai nagyobb keresztmetszetűek voltak, mint a kathóda, azonban a tartódrótok ugyanazon nagy 40 hőfoknál olvadó anyagból állanak, mint a wolframkathóda. Ezeknél a kiviteleknél nem állanak fenn azok a hátrányok, amelyeket a találmány kiküszöbölni óhajt, mert az átvándorló fényív a tartódrótot 45 átolvasztani nem képes. A kathódán alkalmazott ernyők, amelyeknek célja ionbombázás elleni védelem, szintén nem hatnak abban az értelemben, mint a találmány, mert az ernyők nem növelik meg a ka- 50 thódvógek keresztmetszetét. A kathódák végeit tetszőleges módon növelhetjük meg. így p. o. oly drótot, mely vastagabb mint aminő vastagság az üzem hez szükséges volna, középső, spirális alak- 55 ban tekercselendő részében vékonyabbra hengereljük, vagy nyujtjuk, úgy hogy végei a kívánt nagyságú eredeti keresztmetszetüket megtartják. A végeket azonban elektrolytikus úton is megvastagít- 60 hatjuk. Célszerűen azonban egyszerűbb módot választunk, ami abban áll, hogy az elektródavégeket dróttal vagy szalaggal körültekercseljük. A körültekercselt drót ugyanazon anyagból állhat, mint az izzó- 65 drót, tehát pl. wolframból, molybdánből vagy speciális ötvözetből és adott esetben csekély keresztmetszetű lehet. A találmány nincsen spirális alakban csévélt kathódára korlátozva, hanem nyújtott, egye- 70 nes vonalú, vagy tetszőleges más alakú kathódákra is kiterjed. A rajz a találmány példakénti kiviteli alakját mutatja, (a) és (b) a tartó, illetőleg beforasztó drótok; magát a kisütő csö- 75 vét a rajz nem mutatja. E beforrasztó drótokon van a (c) spirálkathóda megerősítve.