96826. lajstromszámú szabadalom • Töltőtoll

. Megjelent 1929. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96826. SZÁM. — IXa/b. OSZTÁLY. Töltőtoll. Narayan Prem deák Bijnor (India). A bejelentés napja 1927. évi január hó 26-ika. Nagybritánniai elsőbbsége 1926. évi január hó 26-ika. Találmányom töltőtoll, melynél a tok­ból kitolt toll által elfoglalt nyílás a toll visszahúzása alkalmával önműködően zá­rul ós melynél a ténta csak a toll kihúzott 5 helyzetében folyik a tartályból a tollhoz. A találmány lényege a szerkezet oly javí­tása, mellyel a toll bevont helyzetében a ténta folyása biztosan megszüntethető, a toll, úgy kihúzott, mint bevont helyzeté-10 ben, biztosan rögzíthető és a toll kihúzása után a téntafolyás megindítható. Ez utóbbi javítás a toll rázását használatba­vételkor feleslegessé teszi. E mellett a ta­lálmány szerinti toll szerkezete egysze-15 rűbb is az ismert töltőtollakénál, tehát előállítási költsége is kisebb. Találmányom szerint a téntavezető csa­tornát elzáró szelep a toll ki- és betolása folyamán nyílik, illetve zárul és a ténta-20 folyást a toll bevont helyzetében megszün­teti'. Evégből a szeleprúd kifelé meg van hosszabbítva, a toll egy hasítékán átve­zetve vissza van hajlítva és kiálló nyúl­ványban végződik, mely a toll kihúzása 25 alkalmával a toknak egy karimájába üt­közve a szelepet nyitja. A csatolt rajzon a találmány szerinti töltőtollnak egy példaképpeni kivitele van feltüntetve. A 30 1. és 2. ábra a töltőtoll hosszmetszete bevont, illetve kihúzott tollal. A 3. ábra a töltőtoll csúcsrészének hossz­metszete abban az állapotban, melyben a toll kihúzása folyamán a téntavezeték sze-35 lepe éppen nyílni kezd. A 4. ábra egy módosított részlet hosszmet­szete. Az 5. ábra a toll kitoló szerkezetének né­zete. A 6. ábra metszet az előbbi ábra (x—x) vo- 40 nalán átmenő síkkal. A 7., 8. és 9. ábrák részletrajzok. Az (1) hüvely, melybe a (2) rúd és a (3) toll van befogva, a (4) cső felső végé­vel van összekötve (1. ábra) és ezzel együtt 45 az (5) tokban eltolható, miközben az (1) hüvely felső végét körülvevő (36) tömítő gyűrűk az (5) tokban csúsznak. Az (1) hü­vely alsó végére a hajlékony (6) tömlő van ráhúzva, mely a ténta tározására 50 való. A ténta a (2) rúd hosszanti (7) fura­tán át bocsátható a (3) tollhoz. A (7) fu­rat alsó végét a (9) rúgó hatása alatt álló (8) szeleptányér zárja el. A (10) szelep­rúd a tányér fölé van meghosszabbítva 55 és a (7) furaton át kinyúlik a (2) rúd és (3) toll között. A toll külső vége előtt a (10) rúd vége a toll (32) hasítékába van befűzve és visszahajlítva (1. és 7. ábra). A (10) rúd hátrahajlított darabja (11) 60 orrban végződik, mely a toll kitolása fo­lyamán az (5) tok (29) zárósüvegében levő (30) nyílás (12) peremébe ütközik (3. ábra), úgyhogy ha a tollat tovább toljuk kifelé, a (8) szelep által elzárt furat szabaddá 65 válik (2. ábra). A szelep (9) rúgója a (2) rúdhoz erősített (13) karra támaszkodik, melynek egy nyílásán át a szeleprúd ke­resztülhatol. A (13) kar megtakarítható, ha a rúgót a 4. ábrán feltüntetett excent- 70 rakus kúpos alakban képezzük ki, úgy­hogy alsó menete az (1) hüvelyben ki­képzett karimára támaszkodjék. A (3) tollnak a (10) rudat átbocsátó vége a 8. ábrán feltüntetett módon is ki- 75-képezhető. Itt a toll egy darabja be van nyomva a (2) rúd felé. A (26) bemélyedés felső harántfalában (25) lyuk van, melyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom