96822. lajstromszámú szabadalom • Önműködő személymérleg
Megjelent 1929. évi október hó 128-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BffiÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96822. SZÁM. — VLÍ/F. OSZTÁLY. Önműködő személymérleg. Kertész Gyula oki. mérnök Budapest. A bejelentés napja 1927. évi szeptember hó 15-ike. Az eddig használatban levő rúgós önműködő személymérlegeknél, mint ismeretes, a mutatót egy pecek tartja helyzetében rögzítve, mely pecek akkor teszi a muta-5 tót szabaddá, ha a mérlegbe beesett a megfelelő pénzdarab. Ennek a mérlegnek az a hátránya, hogy a mutatót működtető rúgó mindaddig meg van feszítve, míg csak a mutató kibillenését a rögzítőpecek elmoz 10 dúlása lehetővé nem teszi és ezáltal rövid ideig tartó használat után a mutató rúgó ja tönkremegy. Ezen hátrány kiküszöbölődik a találmány szerinti mérlegnél, minthogy itt a mutató kilengését semmi sem 15 akadályozza meg, csupán csak a mérleg számlapja akkor lesz láthatóvá, ha a pénzdarab a mérlegbe beléesett. A találmány tárgya a csatolt rajzon példaképen felvett foganatosítás! alakja 20 ban van feltüntetve és pedig az 3. ábra a mérleg elektromos kapcsolásának vázlatos rajza, a 2—3. ábrák pedig részletrajzok. A mérleg (a) számlapja fölött a (b) izzó lámpák segélyével átvilágítható, célszerűen. reklámfeliratokkal ellátott tükörlap van elhelyezve, mely a számlapot csak az izzólámpák kigyulladása esetén teszi láthatóvá. Az izzólámpák (c) vezetéke a (d) 30 pénzcsatornát elzáró (f) lapon megerősített (g) érintkezőlécekhez vezet, melyeknek egymás közötti távolsága kisebb, mint a készülékbe bedobandó ércpénz átmérője és melyek között a készülékbe bedobott érc-35 pénzdarab hoz létre vezetőösszeköttetést. Az (f) lap a (h) forgástengellyel bíró (i. f) kétkarú emelőnek képezi egyik karját, míg az (i) kar a (j) elektromágnes vasmagja előtt helyezkedik el. A (j) elektromágnes (k) vezetéke a rúgóhatás alatt álló (1) mér- 40 legtalpnak (m, n) kontaktusaival van öszszekötve. A (d) pénzvezetőcsatornában az (0) forgástengellyel bíró (p, r) emelő van elrendezve, melynek a (p) karja csúsztatható (s) ellensúllyal van felszerelve. Az (s) 45 ellensúly úgy van beállítva, hogy az (r) emelőkar csak akkor fordul el az (o) tengely körül, ha megfelelő súlyú pénzdarab esik rá, mely esetben a pénzdarab az (r) kart félrebillenti és az (f) lapra, illetve a 50 (g) érintkezőlécekre esik. Ha ellenben ki sebb súlyú a pénzdarab, akkor az (r) karon fennakad és a gépből kivezetődik. Ugyancsak kiesik a gépből a pénzdarab akkor is, ha a mérlegtalpra nem álltak rá, minthogy 55 ez esetben az (f) lap a (d) csatorna nyílá sát nem zárja el. Ha azonban ráálltak az (1) talpra, akkor az (m, n) kontaktusok zárják a (j) elektromágnes áramkörét, mi' által a vasmag az (i) kart magához rántja 60 és ezáltal az (f) lap a (d) csatornát elzárja. Ezzel egyidejűleg a mérleg mutatója ismert módon elfordul a számlap fölött és mutatja a kívánt súlyt, ez azonban egyelőre nem látható, minthogy a számlapot a 65 fölötte levő tükörlap letakarja. Tehát mihelyt ráálltak a mérleglapra, elfordul a mutató, ez a forgás azonban láthatatlan marad. Ha már most a kívánt pénzdarabot bedobták a mérlegbe* úgy a (d) csatornán 70 át ez a (g) lécekre esik és zárja a (b) izzólámpák áramkörét, úgyhogy a számlap fölötti tükör átvilágítódik és most a számlap a mutatóval láthatóvá válik. Természetesen nem csupán mérlegek, 75 hanem egyéb automaták is készülhetnek hasonló elv alapján.
