96810. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gőzöknek levegőből és gázokból való lecsapatására

- 3 — hűtésnek vettetik alá, mire a (4") vezeté­ken át az (e') hidegtárolóba vonul, amely­ből száraz állapotban (m')-nél elvezettetik. A levegőből kivont vizet a (k\ k", p') és 5 (p") helyeken vezetjük el. Az elgőzölögtetőben képződő jeget ezen készüléknek ezután következő, kondenzá­tor gyanánt való működése közben az am­móniák cseppfolyós! tása által szabaddá 10 váló hő újból leolvasztja és a csövekhez ta­padó víz ekkor, amennyiben le nem fo­lyik, azonnal megfagy, ha a kondenzátor később újból elgőzölögtető gyanánt hat, úgyhogy a szárítandó levegő nedvesség-15 gel többé nem jut érintkezésbe. Az ammo­niákelgőzölögtető és kondenzátor közötti átváltás nem megy a hidegtárolók átvál­tásával egyidejűleg végbe, hanem átvál­tási szünetek közben eszközöltetik, hogy 20 a kondenzátor lehűlésére és a tapadó ned­vesség megfagyására elegendő idő álljon rendelkezésre. Az elgőzölögtető és konden­zátor ennélfogva kiegyenlítő tárolók gya­nánt szintén a kellő mennyiségű vasat 25 tartalmazzák csöveik alakjában. Ezen el­járás segélyével a levegőbe bevezetett hi­deg kb. 95%-a tijból visszanyerhető, úgy­hogy az előbb említett példánál 1000 m3 szárított levegőre még egy kb. 5000 kalória 30 nagyságú hidegszükséglet marad fenn a veszteségeket is beleértve, ami a 8 liter víz kiválasztására kb. két lóerő effektív munkaszükségletnek felel meg, miután a jég olvasztásánál és a jégvíz felhevítésé 35 nél nyert hideg is csökkenti az erőszük­ségletet. A levegő felhevítése révén való relatív nedvességmentesítéssel az összeha sonlítás egy szárító telepre való alkalma­zás esetén a következő eredményre vezet t 40 A levegő telített állapotban plusz 20° hő­mérsékletnél m3 -kónt 17 g. vízgőzt tartal­maz (évi átlagban azonban a gőztartalom csak 10 g.) Ahhoz, hogy a levegő további 15 g-ot vegyen fel, a levegőnek plusz 35* 45 hőmérséklettel kellene elvonulnia és plusz 65° hőmérsékletre kellene felhevülnie; mi­vel 45°-nak megfelel 13 kalória köbméte­renként, összesen kell 13.000 kalória 1000 m3 levegőre. Ekkor azonban a szárítandó 50 anyag is ennek vízmennyiségét beleértve 65 plusz 35 átlag g 50°-kal volna felheví­tendő, amii 50% nedvességtartalommal ke reken 1000 kalória hőt abszorbeál. A vesz­teségek 3500 kalóriára becsülhetők, ami 55 együttesen 1T.600 kalóriát ad az új eljárás szerinti két effektív lóerőhöz viszonyítva, ami 8800 kalóriának felelne meg lóerőn­ként, míg egy effektív lóerő előállítására legfeljebb 5000 kalória szükségeltetik. A hűtés révén nedvességmentesített le- 60 vegő természetesen a vízgőzfelvételnél szintén lehűl, ha szárítási célokra használ­tatik, még pedig kb. 15°-kal és emellett a vízfelvétel a felével csökkenne. Ez azon­ban itt üzemköltségek nélkül kiküszöböl- 65 hető azáltal, hogy azon térben, mely a szá­rítandó anyagot tartalmazza, oly csőrend­szereket rendezünk el, melyeken víz vagy levegő áramol át és a száraz levegő foly­tatólagosan ismét oly mértékben felhevül- 70 het, amily mértékben ezen levegő a vízfel­vétel által hőt veszít. Miután ezen hevítő­levegő csakis a természetes hővel vezette­tik be, mesterséges hőszükséglet nem adó­dik. Nyáron ezen célra levegőt, télen pe 75 dig vizet fogunk használni. A levegő szá­rítása hűtés révén ennélfogva az új el­járás alkalmazásával a szárított levegő­nek szárítási célokra való alkalmazása esetén is jóval gazdaságosabb, mint a be- 80 vítés révén való nedvességmentesítés, de az ríj eljárás egyébként is előnyös, külö­nösen, ha a szárítandó anyagnak nem sza­bad felhevülnie vagy pedig hűtendő. Ezen hűtés ekkor egészen önként adódik a leve- 85 gőnek a szárítási folyamat közben való vízfelvétele által, még pedig szükség ese­tén a hűtés a fagypontig terjedhet. A hi­degfejlesztés ezen módja mindazon ese­tekben a leggazdaságosabb, amelyekben, 90 mint pl. élelmiszereknél és élvezeti cik­keknél stb. a hűtésen kívül szárítást is kí­vánunk. Az ily módon ' szárított levegő veszteségmentesen bárhová elszállítható, miután a levegő a küllevegővel azonos 95 hőmérsékleten hőt nem veszít. Az új el­járás különösen megkönnyíti nevezetesen a forró déli tájakon a nyári időszakban az emberek tartózkodására való helyisé­gek térhűtését és az ilyenféle hűtést lénye- 100 gesen olcsóbbá is teszi, miután a tovave­zetés hidegveszteségekkel nem jár és szi­getelést nem igényel. Az említetteken kívül a levegő gazda­ságos nedvességmentesítése nagy jelentő- 105 ségű a nagyolvasztó üzeménél ós számos vegyi, metallurgiai és hőtechnikai üzem esetében. A 2. ábrán az új eljárás javított foga­natosítására alkalmas berendezés van váz- no latosan feltüntetve. Ezen foganatosítás] példa esetében az elgőzölögtetőt nem hasz­náljuk átmenetileg a váltakozó átváltott üzem alkalmazásával ammoniákkondenzá­tor gyanánt, hanem a jeget, mely az elgő- 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom