96795. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék drótkötelek belső feszűltségeinek megszüntetésére

tengelyek belső végei, mint ez (27)-nél lát­ható, egymásba vannak tolva, külső végei­ket pedig a függőleges (29) és (30) lapok hordják, amelyek hasítékok és (31) csapok 5 útján az állványon harántirányban beál­líthatók. • A (25) és (26) tengelyek, melyek ily mó­don ellenkező irányokban lesznek meg­hajtva, a (32) fogaskerekeket hordják, me-10 lyek a tengelyeken beállíthatóan vannak elrendezve és ezen fogaskerekek mind­egyike egy nagyobb fogazott (33) tárcsába kapaszkodik. Ezek a körülöttük megfelelő távolságokban elhelyezett (35) vízszintes 15 tengelyekre szerelt karimás (34) görgőkbe kapaszkodnak és ezek által vezéreltetnek. Mindegyik fogastárcsa teste sugár­irányú (36) hasítékkal van ellátva, mely­nek a tárcsa középpontjában (37) kibővii-20 lése van, úgyhogy abban a karimás (38) cséve alakjában kiképzett vezetőszerv he­lyezhető el, melynek közepén a, (10) kötél átbocsájtására nyílás van elrendezve. A csévét a hajtótárcsa középpontjától előre 25 meghatározott távolságban beállíthatóan tartja a (40) állítócsavar, amely külső vé­gével a csévére támaszkodik, belső vége pedig a fogastárcsa (42) kivágásában el­helyezett (41) anyán megy keresztül, 30 amennyiben a fogastárcsa teste (43)-nál a csavar felvétele céljából vájattal van el­látva. Megjegyzendő, hogy a cséve a fogastárcsa középpontjától bizonyos távolságban fek-35 szik és azt ezen a ponton a kötél feszült­sége tartja meg. Ugyancsak meg kell még jegyeznünk, hogy a csévék átlósan ellen­tett helyzetben vannak elrendezve és hogy a (12) készülék középpontjában a helytál-40 lóan rögzített (45) vezetőszerv, a (29) és (30) véglapokban pedig a helytálló (46) ve­zetőszervek vannak elrendezve, úgyhogy a drótkötél a (45) és (46) vezetőszerveken és a (38) csévéken való áthaladása közben 45 két ellentétes irányban hajlítást szenved, amely hajlításoknak mélységét és élessé­gét a különböző részek beállítása szabja meg, minthogy a szándék az, hogy a kötél­nek, merevségéhez képest különböző foko-50 zatú görbületeket adhassunk ós pedig haj­lékonyabb kötélnek nagyobbfokú és ter­jedelmű hajlást, mint a kevésbbé hajlít­hatónak. A találmány célját megvalósító szerke-55 zet működése és az eljárás most már ma­gától értetődő. Mialatt a kötél a (12) ké­szüléken áthalad, a két (33) fogastárcsa azt gyors egymásutánban ide-oda hajlítja, mimellett a tárcsák, ellenkező irányok­ban forogván, ellensúlyozzák mindegyik fi csévének azt a törekvését, hogy a huza­lon állandó görbületet hozzon létre. A haj­lítás szögét és terjedelmét a huzal jellege szabja meg, mimellett elegendő ha a köte­let rugalmassági határán túl hajlítjuk. A fi csévéknek középpontonkívüli beállítása és á kötélnek folytatólagos forgás közben való ide-oda hajlítása annak rugalmassági határán túl, mialatt azt a készüléken át­húzzuk, állandó nyugalmi helyzetet teremt 7 minden egyes huzalban és kötélágban, úgyhogy az ágak és a huzalok feszültség­mentesek lesznek. Az eljárás az ágakat megfelelő helyzetükbe fekteti a drótkötél magja körül és a huzaloknak tökéletesebb 7 verését idézi elő. Az ismertetett előnyök egyszerű és nem költséges módon érhetők el és a szokásos módon készült drótkötél minőségét igen csekély többköltsóggel ja­vítja. Bár a feltüntetett készüléken a kö- 8 téllel csak két hajlító mozdulatot közlünk, természetes, hogy ezek száma növelhető és mértékük az adott speciális körülmé­nyek szerint változhat. Szabadalmi igények: 8 1. Eljárás drótkötelek belső feszültségei­nek megszüntetésére, azzal jellemezve, hogy a kötelet folytatólagosan meghaj­lítjuk olyan vonal mentén, amely a kö­tél felületén csavarvonalat ír le. 9 2. Az 1. igényben védett eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy a kötél meghajlítását úgy hajtjuk végre, hogy a kötéllel ellentétes irányú forgó mozgásokat közlünk. 9 3. Az 1. igényben védett eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy a kötél helyzetét egymástól bizonyos tá­volságban levő pontok között biztosít­juk és azt ezek között a pontok között 1 szögalakhan hajlításnak vetjük alá, mimellett a kötél meghajlított részét olyan szervvel hozzuk mozgásba, amely kényszerszerűen köralakú pályán mo­zog. 1 4. A 3. igényben védett eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy a kötelet az említett hajlítás alatt húzás­nak vetjük alá. 5. A 3. igényben védett eljárás foganato- 1 sítási módja, azzal jellemezve, hogy három egymástól bizonyos távolságban fekvő pontot és két közbenső szöghajla­tot veszünk fel és a kötél két hajlatát két olyan elemmel hozzuk mozgásba, l

Next

/
Oldalképek
Tartalom