96771. lajstromszámú szabadalom • Eljárás timfödnek agyagból és más timföldtartalmú anyagból való előállítására
— 3 — val való dolgozás, valamint neutrális reakció betartása a vas kicsapatásánál előnyös. A kapott vascyancsapadék kék festék 5 gyanánt Használható vagy pedig, pl. alkáliákkal, ammóniákkal vagy alkálikarbonáttal való kezelés útján, a cyanvegyiilet visszanyerésére is szolgálhat. Ekkor egyrészt vashidroxid, másrészt egy vas-10 cyanvegyület keletkezik, mely a tulajdonképeni eljáráshoz szükséges. A vas utolsó maradékrészleteinek az aluminiumnitrátoldatból való eltávolítására szolgáló további foganatosítási mód 15 a rhodansóval való kezelés. Ezen só hozzáadagolása folytán rhodansav képződik, melyet az oldatból éterrel vonunk ki. Az étert önként értetődően elpárologtatás által veszteségmentesen visszanyerjük és 20 a visszamaradó rhodansavat a rhodansó visszaképzése céljából marókálival, ammóniákkal vagy alkálikarbonáttal való cserebomlásnak vetjük alá. Ámbár a cyanvegyületek, valamint 25 rhodanvegyületek aránylag nagy kereskedelmi értékkel rendelkeznek, ezen vegyületeknek a jelen esetben való alkalmazasa, miután gyakorlatilag veszteségmentes visszanyerésük különös nehézséggel 30 nem jár, gazdasági szempontból is minden további nélkül lehetséges. Az aluminiumnitrátoldatot, melyet a timföldtartalmú nyersanyag extrakciója által kaptunk és mely esetleg vastól tel-35 jesen vagy részben meg van szabadítva, timföldre való további feldolgozásra használjuk. Meglepő módon kitűnt, hogy az aluminiumnitrát megbontásának feltételei olyanok, hogy ezen megbontás 40 nagyiparilag könnyen foganatosítható. Célszerűen akként dolgozunk, hogy az aluminiumnitrátoldato t mindenekelőtt vákuumkészülékekben messzemenően bepároljuk mindaddig, amíg az aluminium-45 nitrátkristályoknak csakis kristályvizükben oldott masszáját kapjuk. Az ily módon kapott ömledéket azután magasabb hőmérsékre hevítjük, amiáltal a nitrogénoxidokat erősen koncentrált alakban kap-50 juk. Ehhez aránylag alacsonyabb hőmérsékletek elegendők, úgyhogy megvan annak a lehetősége, hogy általában szokásos készülékek kerüljenek felhasználásra és külső hevítés alkalmaztassák. Tekin-55 tetbe jönnek tehát dobos készülékek is. A salétromsavas alumínium megbontására előírt hőmérsékleti feltételek épen gyákorlati szempontból különösen előnyösek; így pl. 300—500° C közötti hőmérsékletek mindenképen elegendők, a sajátos 60 kétlépcsős foganatosítási (vízelhajtás és megbontás) azonban úgy alacsonyabb, mint magasabb hőmérsékleteket is megenged. Ahelyett hogy a szennyező lúgok eltá- 65 volítását a feltárás, illetve oldás közben eszközölnők vagy pedig ezen eljárási lépések kiegészítéseképen akként is eljárhatunk, hogy bepárlás vagy lehűlés által szilárd aluminiumnitrátot vagy kristály- 70 pépet állítunk elő. Ezen eljárás különösen alkalmas azon lúgos aluminiumnitrátoldatok számára, melyeket a feltárásnál a salétromsav hiányos mennyiségének alkalmazásával nyertünk. A vas elkülöní- 75 tését különösen elősegíti, ha gondoskodunk arról, hogy a még a feltárási oldatban jelenlevő vas kolloidális alakba vezettessék át. Ezt pl. azáltal érjük el, hogy a kapott feltárási oldathoz lúgokat, mint 80 aluminiumoxidot, földalkáliákat, alkáliákat adunk oly mennyiségben, hogy a szükséges lúgossági fok eléressék, vagy pedig a feltárási oldatot annyira bepároljuk, amíg a salétromsav-gőzök fejlődésével a 85 szükséges lúgossági fok el nem éretett. Ha a lúgos aluminiumnitrátok oldatát elkészítettük, úgy a vastartalom csökkénését állnihagyás vagy hűtés által idézhetjük elő. A hűtést esetleg az oldat meg- 90 merevedéséig fokozhatjuk. Ez esetben meglepő módon kitűnt, hogy a lúgos aluminiumnitrát kikristályosításánál oly jelentékeny vasmentesítés áll be, hogy az illető készítményből előállított 100 g alu- 95 miniumoxid 0,1—0,05%-nál nem több Pe2 03 -t tartalmaz. A feltárásnál kapott saalétromsavas oldatokból a vas, mint már előbb említettük, különféle módon távolítható el. 100 A szennyezések kiválasztására alkalmas további foganatosítás szerint az aluminiumnitrátoldatot bepároljuk és a bepárlás után tömény salétromsavat vagy gáznemű salétromsavat vezetünk be. Már az 105 előbb rámutattunk arra, hogy tömény salétromsav beadagolása által az aluminiumnitrát kicsapódását idézhetjük elő. Ha az aluminiumnitrátoldatot egyidejűleg bepároljuk, úgy a nitrátoldatban je- uó lenlevő alumínium legnagyobb részét 47.5° feletti hőmérséken kristályosíthatjuk és ilyen módon tiszta alakban nyerhetjük. A kapott aluminiumnitrátkristályokat 115 többnyire salétromsavval fogjuk kimosni. Ekkor célszerűen ezen kimosás eszközlése koncentrált salétromsavval, mert ezáltal