96755. lajstromszámú szabadalom • Leheletfogó készülék

Megjelent 1929. évi október lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI M^mm SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96154. SZÁM. — Vg/2. OSZTÁLY. Hajtómű, különösen elektromos járművekhez. Karlovitz László oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1927. évi augusztus hó 24-ike. A találmányt motoros járművekhez való hajtómű képezi, különösen olyanokhoz, melyeknél a. hajtómotor az alvázkereten van elrendezve, a keret pedig a 5 futóművön, rugósan van felfüggesztve. Ily járműveknél, nevezetesen a villamos mozdonyoknál, a mótortengely és a hajtott tengelyek között az erő átvitele nehézségekbe ütközik, mert a keret és a 10 futómű egymással szemben való, rugózó mozgásai miatt merev hajtómű, rendszerint, nem alkalmazható. Hogy a rúgózó mozgások káros feszültségeket ne keltsenek, alkalmaztak oly forgattyii-meghajtá-15 sokat, amelyekbe rugalmasan utánálló, szerkezeti alkatrészek vannak építve. Ugyané célból alkalmazzák a vaktengelyt is. Eltekintve e megoldások nehézkességé tői, valamennyi még azzal a hátránnyal is 20 jár, hogy az erőátvitel nem egyenletes, hanem periodikusan változik. A periodicitás teljes megszüntetése akkor sem érhető el, ha a forgattyúkat szög alatt ékeljük, mert ily módon csupán a maximális 25 és minimális erők közötti különbség csökkenthető. Viszont a mindenkor fennálló, periodikus változás, kritikus fordulatszámok mellett, törésre vezethet. E hátrányos jelenségeket a találmány 30 szerinti szerkezet kiküszöböli. Az új hajtómű úgy van kiképezve, hogy a keretnek a futóművel szemben való, rúgózó mozgását lehetővé teszi anélkül, hogy benne káros vagy veszélyes feszültségek lépnének 35 fel és anélkül, hogy e célból a hajtóműbe rugalmasan, utánálló, szerkezeti részeket kellene beépíteni. Ezenkívül az erőátvitel teljesen egyenletes. A találmány szerinti hajtóműnél úgy a hajtó, mint a hajtott tengely legalább két 40 180° alatt ékelt forgattyúcsappal van ellátva és egymással keresztben szemben fekvő egy-egy hajtó és hajtott forgattyúcsap, a csapok körülfutása közben, ollózó mozgást végző hajtóművel úgy van össze- 45 kötve, hogy az egy-egy hajtó és hajtott csapot összekötő egyenesek egymást reakciómentes pontban metszik. E megoldásnál a forgattyúcsapok, körülfutásuk közben, az őket összekötő és a reakciómentes pon- 50 ton, a póluson átmenő egyenesek mentén, alternatív, lengő mozgást végeznek olyként hogy két egymással összekötött forgattyúcsapnak a pólustól való távolságai, egymás közt, mindenkor egyenlők. A pó- 55 lus a két forgattyúpálya központjait öszszekötő egyenesen fekszik és a pólusra ható erők eredője minden pillanatban nulla, mivel az erőpárok saját síkjukban reakciómentesen eltolhatók. A pólus reak- 60 ciómentességéből azonban az következik, hogy az, a hajtóműben ható erők hatása következtében, mozgást nem végez, ha tehát a pólust mint a mechanikai hajtómű közös csuklópontját képezzük ki, azt a 65 térben rögzítenünk nem kell. Mivel pedig a találmány értelmében, a forgattyúcsapok között, ollózó mozgást végző, erőátviteli láncolatot alkalmazunk és ha azt a pólus-pontban elrendezett esap körül 70 ágyazzuk, elérjük, hogy a hajtó és hajtott tengely egymással szemben rúgózó mozgást végezhetnek anélkül, hogy a hajtóműben, e mozgások következtében, bárminemű káros feszültségek keletkeznének. A 75 rúgózó mozgások közben a pólus is szabadon mozog, még pedig — mint az egyszerű meggondolásból világos — a szer-