96754. lajstromszámú szabadalom • Hajtómű, különösen elektromos járművekhez

Megjelent 1929. évi október lió 203-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96753. SZÁM. — Xl/g. (IVh/2.) OSZTÁLY. Eljárás telítetlen szénvegyületeket tartalmazó ipari termékek, mint például különböző származású ásványolajok, zsíros olajok, gyanták, fahéjsav stb. koagulációjára, ill. szilárdítására. clr. Auer László vegyész Budapest. A bejelentés napja 1926. évi május hó 19-ike. A zsíros olajok száradását tanulmányozva, feltaláló azt tapasztalta, hogy ennél a folyamatnál kolloidkémiai átalakulások igen nagy szerepet játszanak. 5 Ilyen irányú tanulmányainak műszaki érvényesítésére történt az 1925. évi május 18-ról kelt A. 3012. sz. szabadalmi bejelentés és az 1925. november 23-ról kelt 91.764. sz. magyar szabadalom. A tanulmányok 10 folytatása alkalmából a feltaláló arra a tapasztalatra jutott, hogy kolloidkémiai jelenségeknek nemcsak a zsíros olajoknál, hanem valamennyi telítetlen szénvegyületeket tartalmazó termékeknél igen nagy 15 jelentősége van. Különböző eljárásokkal ugyanis sikerült az anyagok viszkozitását emelni, úgyhogy pl. folyékony olajokból sűrű, olajszerű termékektől egészen szilárd, keménygumiszerű anyagokig min-20 den közbeeső viszkozitási, szilárdsági fok elérhető. Gyantaszerű termékeknél, amelyek közönséges szobahőmérsékletnél tudvalevőleg szilárd halmazállapotúak, a viszkozitás emelkedése, azaz a szilárdu-25 lási folyamat azáltal válik észlelhetővé, hogy a nyers termékek olvadáspontja a kiindulási anyagokkal szemben jelentős emelkedést mutat. Az eljárás lényege abban áll, hogy a 30 kiindulási anyagokat, amelyeknek jellemzője a telítetlen szénkötés, különböző szerves anyagok, valamint a firniszgyártásnál használatos szárítóanyagok (szikatívok), mint pl. gyantasavas fémvegyüle-35 tek, lenolaj savas fémvegyületek és fémoxydok, valamint víz jelenlétében vagy azok kizárása mellett szilárdítás céljából összeolvasztjuk oly módon elektrolytokkal, hogy a reakciós térben a légköri nyomás egy atmoszféra alá kerüljön. Levegő 40 helyett tartalmazhat a gáztér más gázokat is, amely esetben a gáznyomás szintén 760 mm. alatt tartandó. Elektrolythozzátétként (hozagokként) alkalmasak különböző fémsók, valamint savak és 45 szerves fémvegyületek egyedül vagy egymással keverve. Ezeknek az elektrolytliozagoknak szerepe egyelőre ismeretlen, pusztán az tapasztalható, hogy ugyanolyan ionsorok állapíthatók meg, úgy a 50 kationokra, mint az anionokra vonatkozólag, amint azok Hofmeister és Spiro által (lásd Dr. Hans Handowsky „Leitfaden der Kolloidchemie" bei Steinkopff, Dresden 1925, 106—107., 143., 145., 159. ol- 55 dal, továbbá Dr. Andor Todor „Die Grundlagen der Dispersoidchemie" bei Steinkopff, Dresden 1925, 43., 182., 231., 239. oldal) a fehérjeoldatok koagulációjánál megállapíttattak. A reakció beálltá- 60 hoz szükséges, hogy a kiindulási anyagokban a hozzáadott hozaganyagok (elektrolytok) dispers eloszoljanak a reakciós masszában. Rendesen kolloid-oldás következik be. Annyi megállapítható, hogy a 65 megnevezett hozaganyagok hatása nem katalitikus. Kiindulási anyagokul használhatunk többek között különböző származású ásványolajokat, zsíros olajokat, gyantákat, fahéjsavat, amelyek közös 70 jellemzője a telítetlen szénkötés. Kísérletek történtek ammónium-, kálium-, nátrium-, vas-, alumínium-, kalcium, kobalt-, ólom-, antimon-, mangán- stb. ionokkal, mint kationokkal, továbbá kar- 75 bonát-, borkősav-, oxálsavas-, ecetsavas-,