96742. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos fűtőellentállások előállítására

Megjelent 1929. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG 96742. SZÁM. — Vll/i. (XVIII/a.) OSZTÁLY. Eljárás elektromos fűtőellenállások előállítására. Elektro Heiz- u. Wárme- G. m. b. H. cég* Berlin mint Heyrowsky Adolf berlini igazgató jog-utódja. A bejelentés napja 1928. évi március hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi március hó 19-ike. A összes eddig ismeretessé vált elektromos fűtőtestekhez fémes ellenállásdrótot vagy platinafüstöt (Folie) használtak. Ellenállásdrót gyanánt fémet alkalmaz-5 tak és arra törekedtek, hogy ezen fémeknek, az áramfogyasztás csökkentése céljából, lehető nagy ellenállást kölcsönözzenek. Ezen ellenállásdrótoknak nagyon sok a hátrányuk; könnyen átégnek, mivel a 10 levegő oxigénje azokat rövid idő alatt oxidálja és az ilymódon előidézett kereszt metszetváltozások (keresztmetszetcsökkenések) túlterhelést, végeredményben átégést idéznek elő. 15 Megkísérelték — azonban mostanáig eredmény nélkül — nagy fajlagos ellenállásértékű szénszálaknak fűtőtest gyanánt való felhasználását. Megkísérelték a szénszálat, az elégéstől 20 való megvédés céljából, fémoxidokból vagy karbonátokból való réteggel bevonni, azonban ezek a kísérletek sem vezettek mostanáig eredményhez. A szénszálra felvitt réteg a szénszálat 25 nem védi meg az elégéstől, mivel a szén felületi energiája a levegőből mohón szív magához oxigént és azt a szénhez vezeti. A felvitt réteg emellett, ha az karbonátokból áll, rövid üzemtartam után ismét 30 szénsavra és fémoxidokra bomlik szét, A találmány szerinti eljárás mindezen hátrányokat kiküszöböli, úgyhogy szénszálaknak fűtőellenállásként minden célra való felhasználása lehetségessé válik. A 35 találmány szerinti eljárás abban áll, hogy szénszálul oly szenet, pl. grafitot vagy gázkokszot használunk, melynek a lehetőség szerint csekély a felületi energiája. A megőrölt szénhez, a réteg képezéséhez 50 55 szükséges anyagokat, mint pl. silicium- 40 oxidokat vagy a kalcium vagy alumínium oxidjait és más oly oxidokat keverünk, amelyek szénnel nehezen redukálhatok, a keveréket valamely ismert kötőanyaggal plasztikus testté dolgozzuk fel, melyet 45 azután, ismert módon, sajtolás útján a kívánt szál-alakba hozunk. Emellett a jelen eljárás értelmében, a kész test fajlagos ellenállását, a mindenkori követelményeknek megfelelően, a szemnagyság vagy a hozzáadott fémoxidok mennyisége vagy mindkét tényező változtatása által szabjuk meg. Ezáltal abban a helyzetben vagyunk, hogy a kész szál fajlagos ellenállását, a legmesszebbmenő határok között meghatározhatjuk, úgyhogy maga a szál szigetelőnek tekinthető. Az ilymódon előállított szálat ismert módon szárítjuk és ezt követőleg az áram- 60 körbe való bekapcsolás útján oly magas hőmérsékletre hevítjük, mely az üzemhőmérsékletet kb. 100° C-al meghaladja, Emellett a fűtőtest felületén fémkarbonátokból való réteg keletkezik, mely a szálat 65 mindenekelőtt rövid időre, az elégéstől védi. Az áramterhelésnél a szál ellenállása, a hőmérséklet nagyságától függően változik. Az áramkörbe ohm-mótor van iktatva és az áramkör megszakíttatik, 70 mihelyt a kívánt ellenállás eléretett. J^z ilymódon képezett réteg — mint azt már említettük — a szálat csak rövid ideig védi az elégéstől, — mivel a karbonátok a levegőn való hevítés által ismét 75 szénsavvá és fémoxidokká alakulnak át. Számos kísérlet alapján kitűnt, hogy az ilymódon képezett rétegnek már csekély