96722. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cseppfolyósított gázok ujbóli elgázosítására

Megjelent 1929. évi október hó 1-én. MAG TAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96722. SZÁM. — lY/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés cseppfolyósított gázok újbóli elgázosítására. Gesellsehaft für Indust rlegas ver wertung m. b. H. gyári cég* Berlin-Britz. A bejelentés napja 1928. évi február hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1927. évi március hó 29-ike. A találmány tárgya eljárás cseppfolyósított gázok újbóli elgázosítására, melyet az jellemez, hogy a nyomóedényekben (ú. n. áttöltő palackokban) elpárolgó gázok ön-5 kompressziójánál keletkező feszültséget az elgázosítás alatt pótlólagosan növeljük és pedig az elgázosításnál önműködően keletkező nyomás pótlólagos növelését más nyomásforrásból eszközöljük. Az eljárás kivi-10 telére szolgáló berendezést lényegében az jellemzi, hogy az elgázosítóval vagy elgázosítókkal (ú. n. áttöltési edényekkel) egy vagy több tartályt (segédnyomóedényeket) kötünk össze, hogy alkalmas pillanatban a 15 segédíeszültséget igénybe vehessük. Ezt abból a célból eszközöljük, hogy az önkompressziót időbelileg gyorsabban keresztülvihessük. A nyomógáztartály és betétje között elrendezett igen jól szigetelő 20 gázréteg u. i. segédnyomógáz hozzávezetése által jó melegvezető gázréteggé válik, úgyhogy az újbóli elgázosítási folyamat lényegesen gyorsul és rövid időn belül befejeződik. 25 Ha u. i. az úgynevezett áttöltési eljárás szerint a nyomóedénybe cseppfolyósított gázokat vezetünk, hogy önkompresszió által abban nyomógázt létesítsünk, akkor azt látjuk, hogy a rendkívül heves elgá^osí-30 tás megakadályozására alkalmazott, ismert intézkedések folytán az acéltartály elzárása után az elgázosítás, különösen kezdetben csak nagyon gyengén és lassan megy végbe, amint ezt számos kísérletsorozatról felvett 85 elgázosítási jegyzőkönyv is mutatja. Hogy tehát a várakozási időt a legmagasabb végnyomás eléréséig megrövidítsük, a találmány szerint ezen felismerés alapján járunk el. Ha tehát a nyomóedényben, az elgázosítótéren belül a nyomási mester- 40 ségesen növeljük, akkor a pótlólagos feszültségemelkedés befolyása alatt az elgázosítás is gyorsíttatik és csakhamar az a kielégítő párolgás indul meg, amely a folyadékot teljesen és igen hamar nyomó- 45 gázzá alakítja át. Ebből a célból, a találmány szerint, — amint az a vázlatos rajzon látható — az (1) áttöltési palackot csővezeték révén a (2) tartállyal kötjük össze. A csővezeték foly- 50 tatása egyúttal a íogvasztóvezetéket képezheti. Alkalmas pillanatban az áttöltés is az (1) áttöltési nyomóedény folyadéktóltőnyílásának lezárása után, a (2) recipiensből 55 (a tartalékpalackból) vett, tetszés szerinti magasan választott nyomású feszültséget fejtünk ki és ezáltal pótlólagosan azáltal emeljük az (1) áttöltési nyomóedényben a feszültséget, hogy (3) nyomóemeltyű segé- 60-lyével a (4) golyószelepzárat megnyitjuk és a segédnyomógázt az (1) áttöltési nyomóedénybe áramlani engedjük. (5) a fogyasztási vezeték. Az áttöltési nyomóedény (6) töltőnyílászára a(3) nyomóemeltyűvel kény- 65 szermozgásúan köthető össze, hogy a segédnyomás mindjárt az önkompresszió kezdetén hatást fejtsen ki. Megemlítendő, hogy egyetlenegy áttöltési edény, úgyszintén egy segédnyomótartály 70 helyett több köthető össze egymással. A segédtartányban, többnyire a munkaidőszakból visszamaradó gáznyomás uralkodik, amelyet az áttöltési edényben, nyomásemelésre használunk fel. 75 A segéd- (tartalék-)tartályból jövő segédnyomás csak rövid időre csökkenti a benne uralkodó feszültséget, minthogy a rövidí-