96712. lajstromszámú szabadalom • Eljárás likacsos tömegeknek kötőképes ásványi anyagokból való előállítására
Megjelent 1929. évi október hó 1-én. MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96712. SZÁM. — xvn/d. OSZTÁLY. Eljárás likacsos tömegeknek kötőképes ásványi anyagokból való előállítására. Dr. Meyer Julius egyetemi tanár és Asmus Emil épitész Breslau. A bejelentés napja 1928. évi junius hó 16-ika. Németországi elsőbbsége 1927. évi junius hó 18-ika. Ismeretes már többféle eljárás likacsos tömegeknek kötőképes ásványi anyagokból való előállítására, víz jelenlétében gázt fejlesztő fémek felhasználásával. 5 Az e célra eddig javasolt fémek azonban különféle hátrányokkal bírnak, amely azokat gyakorlati felhasználásra alkalmatlanokká teszik. Igy mindenekelőtt mellőzendők mindazok a fémek, amelyek, mint a 10 horgany, magnézium, vas, stb., csak magasabb hőmérsékletnél hatnak, vagy pedig közönséges hőmérsékletnél gázt csak alkáli vagy bizonyos chloridok, mint pl. calciumchlorid jelenlétében fejlesztenek, tekintet 15 nélkül arra, hogy emellett alkalikus anyag gyanánt a cementben tartalmazott mész szolgál-e, vagy pedig a kötőképes tömeghez még különös alkalikus anyagok adagolandók. Ezek a cement alkatrészeiben változá-20 sokat idéznek elő, amelyek káros hatásúak. Az alumínium, amely poralakú legfinomabb elosztásban közönséges hőmérsékletnél megbontja a vizet és ismételten javasoltatott ú. n. sejtbeton előállítására, a 25 fenti célra alkalmas fémnek volna tekinthatő. Sajnos azonban, az a kellemetlen tulajdonsága van, hogy bizonyos anyagok, pl. kovasavas alkálisók legcsekélyebb nyomainak jelenlétében (amint az a cement-30 nél nem ritkán előfordul) védőréteggel vonódik be, amely a víz további behatását meggátolja. Ennélfogva alumínium használata esetén is kénytelenek vagyunk, hogy annak neutralizálását elkerüljük, a tömeghez alkáliákat, bizonyos sókat, vagy effélé- 35 ket adagolni, mely utóbbi anyagok azonban, mint már említettük, a cement tulajdonságait kedvezőtlenül befolyásolják. Még további tekintetbe jövő fémek gyanánt említtettek a bárium és a calcium. 40 Mindkét fém már közönséges hőmérsékletnél vízzel magával reagál. A bárium azonban már magas áránál fogva is mellőzendő, de egyébként is, ép úgy, mint a calcium, közönséges hőmérsékletnél olyan duktilis 45 és lágy, hogy csak nagyobb szilánkok alakjában találhatna alkalmazást, ellenben a kellő finomságig nem porítható. Ennélfogva nem lehetséges a fémet jól, egyenletesen és bensőén elosztani a tömegben. 50 Tisztán elméleti szempontból a calcium magában véve legideálisabb kelesztőszer volna, minthogy az oxidatiójánál képződő csekély mennyiségű calciumhydroxyd a cement tulajdonságait semmiképen nem vál- 55 toztatja meg. A találmány szerint ugyan, szintén calciumot használunk lényeges kelesztőszer gyanánt, azonban az említett hátrányos tulajdonságokat azáltal küszöböljük ki, 60 hogy tiszta calcium helyett annak, célszerűen megválasztott más fémekkel, mint pl. magnéziummal és horgonnyal való ötvözeteit alkalmazzuk, amelyekben a cal-