96703. lajstromszámú szabadalom • Lépcsős rostély

- 3 — ben áll, míg ellenben a (37) emeltyűvel való összeköttetés szabad hézag meghagyásával van kiképezve és a (36) emeltyűnek a második, eredményvonallal jelzett 5 helyzetbe való eltolása révén oldható. A (38) rúd végén a (39) szem vagy fül van kiképezve, amelyen a bővített (37) emeltyű, (40) kivágásával, átjár; a (37) emeltyű (40) kivágásába a szem (41) ütközője 10 csappanhat be és ezzel a (37) emeltyű helyzetét biztosíthatja. A 8. ábrán a (36) emeltyű egyik véghelyzetében, a (37) emeltyű ellenben középhelyzetében van, amikor is a (34) ten-15 gelykapcsolás be van iktatva, míg a (35) kapcsolás a középhelyzetet foglalja el és a fogaskerekek egyikével sem kapcsolódik; a (32) emeltyűt e középhelyzetben a (38) rúd (39) szeme tartja fogva és így a 20 (35) tengelykapcsolás a fogaskerekek egyikével sem hozható kapcsolodó helyzetbe, mielőtt még a (36) emeltyűt nem hoztuk az egyik eredményvonallal feltüntetett helyzetbe és egyidejűleg a (34) ten-25 gelykapcsolást ki nem iktattuk. Az 5. és 6. ábrák a hajtóemeltyűn és az említett csavarkeréken átmenő metszetek és pedig az 5. ábra a hajtóemeltyű hoszszabb karján, a 6. ábra annak rövidebb 30 karján átmenő metszet. Ez ábrákon, éppen úgy mint az 1. és 3. ábrákon, (5) és (7) a hajtóemeltyű csapjait, (26) az excentert, (28) pedig a csavarkereket jelenti. A excenter és a csavarkerék szabadon forog-35 nak a (17) tokban szilárdan ágyazott (27) tengelyen. A 9. ábra a (6) csapnak a (15) homlokkerék testében való ágyazását vázlatosan szemlélteti; itt, éppen úgy mint a 4. ábrán, 40 „e" azon excentrizitás, amellyel a (18) kúpos testet a' (20) tengellyel együtt a (15) homlokkerékbe szereljük. A forgattyú hossza a (6) forgattyúcsaptengelynek a (15) homlokkerék tengelyétől való távol-45 sága, mely akként van megválasztva, hogy az „e" excentricitá&sal egyenlő; mint már korábban említettük, a (18) kúpos test, mely a forgattyúcsapot hordja, a (15) hajtókerékben elforgatható és minthogy a 50 (18) testnek e kerékkel való összeköttetését a két rész kiipos érintkezőfelületei közötti súrlódás fenntartja, ennélfogva a forgatytyúcsap a homlokkerékben egy teljes fordulat alatt folytatólagosan minden hely-55 zetet elfoglalhat, melyek a 9. ábrán feltüntetett és „e" sugarú (42) körön vannak. Ekkor a hajtóforgattyú eredő hossza állandóan változik; a legnagyobb (19—3') hosszt, mely (2e)-vel egyenlő, akkor érjük el, amidőn a csap közepe a (3') hely 60 zetbe vagyis a (15) kerék (19) tengelyével szembenfekvő helyzetbe jut. További elforgatás révén e csap a (3") helyzetbe jut, amelyben a forgattyú eredő hossza (19—3"), a csap továbbá a (3"') helyzetet 65 foglalja el, ahol a forgattyúhossz (19—3"')' végül pedig a (19) tengelybe is jut, amelyben a forgattyúhossz zéróval egyenlő; ha a csap e helyzetbe jutott és mindkét tengelykapcsolás ki van iktatva, akkor a 70 hajtóemeltyű nyugalomban marad és a rostély lengései megszűnnek. E forgattyúberendezés révén, mely a forgattyú hosszának a (2e) és (0) határok közötti változtatását engedi meg, lehetővé 75 válik a rész-lengések amplitúdóját bizonyos meghatározott maximum és zéró között módosítani és folytatólagosan minden, ezen határok között lévő amplitúdót elérni s végül a rostély keret lengéseit is 80 teljesen vagy a használat körülményei szerint időnként beszüntetni. Mint már bevezetőleg említettük, a találmány szerinti hajtószerkezet oly rostélyok céljaira van szánva, melyeknél a rostély- 85 rudak két keretben vannak ágyazva; már most a keretek mindegyike el lehet látva ' ily hajtószerkezettel. A keretek oscillációi periodikusak és a két keretnek eredő viszonylagos eltolódásai nemcsak maguk- 90 tói az oscillációktól, hanem attól a periódustól is függenek, amely szerint e lengések kezdete időbelileg egymást követi, vagy más szavakkal attól is- függ, hogy mily nagy a két rostélyrúdlengés viszony- 95 lagos fáziskülönbségei. Ha e fáziskülönbséget módosítani akarjuk, akkor az egyik keret lengéseit be kell szüntetni; ezt azzal érjük el, hogy a (20) tengelyen lévő csavart (4. ábra) meglazít- 100 juk és a tengelyt akként forgatjuk el, hogy az eredő forgattyúhossz zéróval legyen egyenlő. E helyzet könnyű megtalálása céljából a (21) födélen, mint a 4. és 16. ábrából látható, (43) skála van bevésve, a 105 (20) tengellyel pedig mutatóval ellátott (44) gyűrű van szilárdan összekötve; a skálán az eredő forgattyúhossz meg vau jelölve és ez lehetővé teszi ama helyzet gyors megtalálását, melynél az eredő for- 110 gattyúhossz zéróval egyenlő, amikor is a rostélykeret lengései megszűnnek. Bizonyos meghatározott idő elteltével a rostélykeret ismét lengésekbe hozható, amikor is elérjük a kívánt fáziskülönb- 115 séget; egyúttal a használat körülményei szerint a rész-lengesek amplitúdóját is módosíthatjuk.