96702. lajstromszámú szabadalom • Lépcsős rostély

Megjelent 1929. évi október lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96702. SZÁM. — M/e. OSZTÁLY. Lépcsős rostély. Lomschateoff Alexej tanár Prag-Smicliov. Pótszabadalom a 94965. számú törzsszabadalomhoz. A bejelentés napja 1926. évi szeptember hó 6-ika. Csehszlovákiai elsőbbsége 1925. évi szeptember hó 12-ike. A találmány a 94965. 1. számú törzs­szabadalomban védett lépcsős rostély to­vábbi kiképzésére vonatkozik. ÍJ további kiképzés lényege abban van, 5 hogy ama két csoport mindegyikének rostélyrúdjai, melyekre a rudak felváltva i'el vannak osztva, már önmagukban is oly saját lengéseket végeznek, mint ami­lyenek a két rostélyrúdcsoportnak a törzs-10 szabadalom szerinti viszonylagos lengései, vagyis az egyes teljes lengések oly rész­lengésekre vannak osztva, melyeknek az egész lengés amplitúdójánál kisebb ampli­túdójúk van, mimellett a rész-lengések 15 egymást követik és együttesen a teljes lengés amplitúdójának felelnek meg. E működési módot azzal érjük el, hogy a rostélyrudak hajtására magában véve ismert módon oly gőzhengereket vagy 20 más nyomóközeggel működő hengereket alkalmazunk, melyek közvetlenül vannak a két rostélyrúdcsopórt kereteivel össze­kötve; e hengerek vezérlése a találmány szerint akként van foganatosítva, hogy a 25 .teljes lengés az említett részlengésekre oszlik. A mellékelt rajzokon a találmány sze­rinti, említett hengereknek és a vezérmű­nek példaképpeni foganatosítási alakjai 30 vannak feltüntetve. Az 1. ábra a gőzhenger hosszmetszete. A 2. ábra a vezérmű összelrendezését mu­latja. A 3. ábra a hengerek keresztmetszete. A 35 4—8. ábrákon a vezérmű részletei lát­hatók. A 9—11. ábrák a tolattyúk hajtásának módosított alakját szemléltetik. A 12. ábrán a munkakiegyenlítő szerkezet látható. A 4() 13. és 14. ábrák a vezérlő tolattyúkat hossz-, illetve keresztmetszetben mutatják. Az 1. ábra szerint a gőzhengerek (1) dugattyúi a (2) keresztfejek és a (3) tolda­tok révén vannak a két rostélyrúdcsoport 45 (4) kereteivel összekötve. A 2. ábrán a tolattyú-kamrákon átmenő metszet és a vezérmű összelrendezése lát­ható; a vezérlésre dugattyús tolattyúkat alkalmazunk, melyeket magában véve is- 50 mert módon segéd tolattyúk segélyével vezérlünk. A 13. és 14. ábrákon, melyeken a tolattyúk nagyobb léptékben láthatók, (5)-tel a főtolattyúk, (6)-tal pedig a segéd­tolattyúk vannak jelölve. 55 A segédtolattyúkat a (7) rúd és a két­karú (8) emeltyű útján a két rostélykeret egyike hajtja; az emeltyű másik végén a (9) görgő van elrendezve, mely a (10) csipő­fogószerű szerv alsó végével működik 60 együtt, míg a csipőfogó felső végo a tolattyúrúddal van összekötve. A (8) emeltyűnek forgatható (12) ten­gelye nincsen szilárdan ágyazva, hanem mint a későbbiekből kitűnik, a tolattyú- 65 rúddal van összekötve és oszcilláló moz­gást végez; a (8) emeltyű a (13) villában vezetődik, nehogy oldalt kitérhessen. A (10) csipőfogó, mint különösen a 4. és 5. ábrákon látható, a (11) tolattyúrúddal 70 mereven, de emellett akként van össze­kötve, hogy a csipőfogó a (14) kis kézi­kerék és a jobb-, valamint balmenetű (15) csavar segélyével a szükséghez képest akár nyitható, akár zárható. A távolság- 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom