96693. lajstromszámú szabadalom • Rotációs kompresszor

— 2 — lyétől, mely a dugattyú annak egyik vé­gétől a másik végéhez átmegy. A dugattyú végek egyikében a (j) veze­ték van kivágva, mellyel a nagyjában 5 négyzetalakú (m) tömb kapcsolódik, mely utóbbi a (g) tengelyen van elrendezve ós a (d) dugattyúnak forgatására szolgál. A (j) vezetéknek (k és 1) oldalai egymással párhuzamosak és ezekkel az (m) tömbnek 10 hasonló párhuzamos oldalai csúszó érint­kezésben állnak. Ezek az oldalak párhu­zamosak a dugattyúnak nagyobbik ten­gelyével. A (t) fedél, mely a kamrának másik vó-15 gét zárja el, az (s) csapágyban a rövid forgatható (r) tengelyt hordja, melynek belső, négyélü (q) vége a (p) vezetékben elcsúsztatható, mely utóbbi a (d) dugaty­tyúnak szomszédos végében van kiké-20 pezve. Az (r) tengely a (c) kamrához ké­pest koncentrikus és a (p) vezetéknek hossztengelye merőleges a (j) vezetéknek hossztengelyére. A dugattyúnak mindegyik vége, mint 15 az 1. ábrában az egyik dugattyúvégnél látható, az (u) tömítő csíkokkal van el­látva, úgyhogy itt a folyadékot át nem bocsátó tömítés létesül. A kompresszornak működése az 1. ábrá-30 ban feltüntetett helyzetből kiindulva a kö­vetkező : Az 1. ábra szerinti helyzetnél a (j) ve­zetéknek (k) oldala a legfelső helyzetben van és a (d) dugattyú a (c) kamrának 1., 35 2. és 3. pontjai közötti teret teljesen ki­tölti. Ha most a (g) tengely pl. az óramutató járásával megegyező irányban forog, ak­kor a (d) dugattyú az (m) tömbön oly da-40 rabon csúszik, mely azon szöggel változik, amellyel a tengely elforog, míg végül a dugattyú a 3. ábrában feltüntetett függé­lyes helyzetbe jut, miközben a (g) tengely egy negyedfordulatot végez. A dugattyú-45 nak ezen mozgása közben annak felső ol­dala a (c) kamrának falától fokozatosan eltávolodott és megkezdte a folyadéknak az (n) bebocsátó nyíláson át az (a) szek­rénybe való beszívását. 50 Mire a (g) tengely- ezután egy további negyed fordulatot végez, a dugattyú újból vízszintes helyzetbe jut, csakhogy ekkor a vezetéknek (1) oldala van a legfelső helyzetben a (lt) oldal helyett. 55 Kitűnik tehát, hogy a dugattyú a ten­gelynek egy fél fordulata után az 1. ábrá­ban feltüntetett helyzetből a 4. ábrában feltüntetett helyzetbe jut és a folyadékot, mely alatta volt és mely az (m) bebocsátó nyílásokon át beszívatott, az (o) kibocsátó 60 nyílásokon át kitolja. Ha a mozgás a (g) tengelynek egy to­vábbi félfordulata alatt folytatódik, akkor a (d) dugattyú ismét az előzőkben leírt mozgást végzi, miközben a szívást és kom- 65 primálást foganatosítva újból az 1. ábrá­ban feltüntetett helyzetbe jut vissza, melynél (k) oldal ismét legfelül van. A (gl tengelynek egy teljes fordulata alatt te­hát kétszeri szívás és nyomás megy 70 végbe. Amint az 5—8. ábrákból kitűnik, a mű­ködés azon feltétel mellett, hogy a (j és p) vezetékek egymásra merőlegesek és a (q) tömb a (p) vezetékben a megfelelő 75 helyzetet foglalja el, a (d) dugattyú oly vezetésében áll, hogy ez folyton forog, anélkül, hogy a (c) kamra falán súrlód­nék, mellyel csak maguk az (e) tömítések érintkeznek. A 6. és 7. ábrák a (j) veze- 80 téknek és az (m) tömbnek megfelelő hely­zeteit tüntetik fel összehasonlítva az ugyanezen pillanatban a szemköztfekvő (p) vezeték és (q) tömb által elfoglalt helyzetekkel (5—8. ábrák). Világos, hogy 85 az (r) tengely a forgó mozgásnak egy má­sodik, harmadik vagy negyedik gépegy ségre való átvitelére alkalmazható a kompresszor berendezés nagysága szerint. A kompresszornak teljesítménye követ- 90 kezőképpen számítható ki: A kamrának átmérőjét a kamrafal és a dugattyú közötti (h) magassággal és az­után a kamra hosszával szorozzuk, miál­tal a dugattyú fél fordulatának megfelelő 95 teljesítményt kapjuk. A leírt elrendezés igen egyszerűen le­hetővé teszi a kompresszornak akkénti megszerkesztését, hogy a dugattyú az ösz­szes oldalakon hűtve van, miáltal a kaló- 100 riáknak gyors átvezetése és ennek foly tán a kompresszor volumetrikus hatásfo kának növelése eredményeztetik, amikor is a sűrűség a kompresszorban teljesen meg van határozva. 105 Habár az előzők szerint, a dugattyút a koncentrikus tengely vezeti és az excen­trikus tengely hajtja, azért lehet az elren­dezést akként is foganatosítani, hogy a dugattyút a koncentrikus tengely hajtja 110 és az excentrikus tengely vezeti. Lehet to­vábbá a dugattyút mindkét tengely segé­lyével hajtani, ha ezek áttételek útján egymással össze vannak kötve, ami na­gyobbméretű kompresszoroknál lehet cél- 115 szerű. Lehet végül a dugattyút egy ex­centrikus tengelyen elrendezett forgaty­tyúcsap segélyével, mely a kamra tenge-

Next

/
Oldalképek
Tartalom