96681. lajstromszámú szabadalom • Szénportüzelésű gőzkazán

kezdettől fogva oly módon növeljük, hogy ú. n. szekundárlevegőnek külön hozzá­vezetése mellőzhető; a lángzó ennek kö­vetkeztében a lehető legegyszerűbb ki-5 képzésű, két kazán közötti távolság köze­pén foglal helyet, vagy pedig centrális elrendezésű (2. ábra) három vagy több kazánhoz képest vagy pedig alapfelüle­tében, pl. köralakban elrendezett kazán-10 szerkezet középpontjában (3. ábra) van elrendezve. Őrlési finomságra éppen oly kevéssé kell figyelemmel lennünk, mint a szénpor­nak külön szárítására, mert a levegővel 15 való szállításhoz szükséges nyomás tetsző­legesen fokozható és egy esetleg túlnagy kiáramlási sebesség a lángzóból a (b) térbe csak hasznos lesz, minthogy a tü­zelőanyag ezáltal bizonyos körülmények 20 között beleütközik a (c)-vel jelzett homok­salakcsatornába, mely rézsútos kövezéssel vagy más tetszőleges, a hősugárzást a legkedvezőbben befolyásoló alakban van előállítva. 25 Durvább tüzelőanyagrészecskék emel­lett, ha pl. folyékony salakelvezetésre tö­rekszünk, a salakon úszva utólag mara­déktalanul el fognak égni, finomabb tü­zelőanyagrészecskék már a közbenső úton 30 mennek ái az ismert folyamatokon, gáz­tal állításon és teljes elégetésen. Azok a ilerendezések, amelyek tudvalevőleg cl Scl~ laknak nagy tömbökké vagy lepényekké való összesülesztését vannak hivatva 35 meggátolni, a salaknak cseppfolyós alak­ban való tartása folytán feleslegessé válnak. A tiizelőanyag-légelegysugárban, nagy sebessége folytán rejlő energia a legfino-40 mabb részecskéket is elsősorban a kürtő­liúzattal ellentétes irányban hajtja előre a (b) térben és két egyedből álló kazá­noknál a lángív végül egyszerűen ketté­oszlik, míg többrészű aggregátumoknál 45 a láng megfelelően több oldal felé kanya­rodik. Ezen a láng által bejárt úton a lángnak lecsapandó tisztátlanságai a legegysze­rűbb módon választatnak ki, mely ki-50 válást különös mértékben még az a kö­rülmény is elősegíti, hogy a forduló láng­szár elsősorban a salakfürdővel kerül a legbelsőbb érintkezésbe és csak a hamutól és salaktól ment, ismét felszálló lángszár 55 jut a kazánhoz. Az (a) cső célszerűen magasságirány­ban beállítható, miáltal mellesleg, a lángzóból való kiáramlási sebesség sza­bályozása közben, a maximális hőmérsék­let öve tetszőlegesen beállítható. 60 Ezen tüzelési módnak további előnye ilyfajta fordulólángok azon ismertnek föltételezett működési módjában van, mely szerint a tüzelőanyag-légelegy meg­felelő előmelegítésnek van elávetve, a be- 65 vezetőcső (lángzó) úgyszólván ebbe az elő­melegítőövbe bevonatik, azonban nem szenved, minthogy az állandóan frissen átáramló tüzelőanyag-légelegy útján be­lülről a leghatásosabb hűtés történik. 70 Ennek a tüzelési módnak főelőnye azon­ban abban rejlik, hogy a hőmérséklet más rendszerek égési tereiben uralkodó hő­mérsékleteknél tetemesen alacsonyabb és így a pl. az 1. ábrában szemléltetett két 75 kazánból álló rendszerben még meglévő tűztér-belsőfalakat egyáltalában meg nem támadhatja. Egyébként több kazán esetén ezek a tűz­tér-belsőfalazatok mindig kisebb mérete- 80 ket vesznek fel és a gyűrűalakú kazán­nál végül teljesen elesnek. Ezen intékedések folytán a sugárzási veszteségek és hasonló mértékben az egész kazánnak fenntartási költségei mini- 85 mumra redukálódnak. Azon további rend­kívüli előnyök, melyeket az új rendszer azáltal nyújt, hogy az őrlésnek és szárí­tásnak nincs meg többé az eddigi fontos­sága, továbbá, hogy a tüzelőanyagnak 90 hozzávezetése az annak tökéletes elégeté­séhez szükséges összes légmennyiségnek felhasználásával válik lehetővé, oly vilá­gosak, hogy bővebb magyarázatra sem szorulnak. Magától értetődik, hogy ez a 95 tüzelési mód tetszőleges szilárd, folyé­kony vagy gázalakú tüzelőanyaggal kap­csolatban alkalmazható; még a legérté­kesebb tüzelőanyagoknál is a lángnak megfordítása a vele járó előmelegítés, 100 örvényképződés és ennek következtében a legracionálisabb elégetés folytán a leg­kedvezőbben jut érvényre, anélkül, hogy ilyen esetekben az illető tüzelőszer hozzá-és bevezetése tekintetében különös kompli- 105 kációk lépnének fel. így pl. gázalakú vagy folyékony tüzelőanyagnál csak az szükséges, hogy azt az égési levegőtől el­különítve vezessük be és, hogy egymást tokszerűen körülvevő lángzócsövek nyúl- 110 janak a tüzelőtérbe. Ahol felváltva vagy pl. kemencegázok­kal és szénporral vagy ezek keverékével dolgozunk, a lángzó megfelelő kiképzést nyer; a lángzónak bevezetése azonban 115 változatlanul a rajzban szemléltetett helyzetben marad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom