96681. lajstromszámú szabadalom • Szénportüzelésű gőzkazán
kezdettől fogva oly módon növeljük, hogy ú. n. szekundárlevegőnek külön hozzávezetése mellőzhető; a lángzó ennek következtében a lehető legegyszerűbb ki-5 képzésű, két kazán közötti távolság közepén foglal helyet, vagy pedig centrális elrendezésű (2. ábra) három vagy több kazánhoz képest vagy pedig alapfelületében, pl. köralakban elrendezett kazán-10 szerkezet középpontjában (3. ábra) van elrendezve. Őrlési finomságra éppen oly kevéssé kell figyelemmel lennünk, mint a szénpornak külön szárítására, mert a levegővel 15 való szállításhoz szükséges nyomás tetszőlegesen fokozható és egy esetleg túlnagy kiáramlási sebesség a lángzóból a (b) térbe csak hasznos lesz, minthogy a tüzelőanyag ezáltal bizonyos körülmények 20 között beleütközik a (c)-vel jelzett homoksalakcsatornába, mely rézsútos kövezéssel vagy más tetszőleges, a hősugárzást a legkedvezőbben befolyásoló alakban van előállítva. 25 Durvább tüzelőanyagrészecskék emellett, ha pl. folyékony salakelvezetésre törekszünk, a salakon úszva utólag maradéktalanul el fognak égni, finomabb tüzelőanyagrészecskék már a közbenső úton 30 mennek ái az ismert folyamatokon, gáztal állításon és teljes elégetésen. Azok a ilerendezések, amelyek tudvalevőleg cl Scl~ laknak nagy tömbökké vagy lepényekké való összesülesztését vannak hivatva 35 meggátolni, a salaknak cseppfolyós alakban való tartása folytán feleslegessé válnak. A tiizelőanyag-légelegysugárban, nagy sebessége folytán rejlő energia a legfino-40 mabb részecskéket is elsősorban a kürtőliúzattal ellentétes irányban hajtja előre a (b) térben és két egyedből álló kazánoknál a lángív végül egyszerűen kettéoszlik, míg többrészű aggregátumoknál 45 a láng megfelelően több oldal felé kanyarodik. Ezen a láng által bejárt úton a lángnak lecsapandó tisztátlanságai a legegyszerűbb módon választatnak ki, mely ki-50 válást különös mértékben még az a körülmény is elősegíti, hogy a forduló lángszár elsősorban a salakfürdővel kerül a legbelsőbb érintkezésbe és csak a hamutól és salaktól ment, ismét felszálló lángszár 55 jut a kazánhoz. Az (a) cső célszerűen magasságirányban beállítható, miáltal mellesleg, a lángzóból való kiáramlási sebesség szabályozása közben, a maximális hőmérséklet öve tetszőlegesen beállítható. 60 Ezen tüzelési módnak további előnye ilyfajta fordulólángok azon ismertnek föltételezett működési módjában van, mely szerint a tüzelőanyag-légelegy megfelelő előmelegítésnek van elávetve, a be- 65 vezetőcső (lángzó) úgyszólván ebbe az előmelegítőövbe bevonatik, azonban nem szenved, minthogy az állandóan frissen átáramló tüzelőanyag-légelegy útján belülről a leghatásosabb hűtés történik. 70 Ennek a tüzelési módnak főelőnye azonban abban rejlik, hogy a hőmérséklet más rendszerek égési tereiben uralkodó hőmérsékleteknél tetemesen alacsonyabb és így a pl. az 1. ábrában szemléltetett két 75 kazánból álló rendszerben még meglévő tűztér-belsőfalakat egyáltalában meg nem támadhatja. Egyébként több kazán esetén ezek a tűztér-belsőfalazatok mindig kisebb mérete- 80 ket vesznek fel és a gyűrűalakú kazánnál végül teljesen elesnek. Ezen intékedések folytán a sugárzási veszteségek és hasonló mértékben az egész kazánnak fenntartási költségei mini- 85 mumra redukálódnak. Azon további rendkívüli előnyök, melyeket az új rendszer azáltal nyújt, hogy az őrlésnek és szárításnak nincs meg többé az eddigi fontossága, továbbá, hogy a tüzelőanyagnak 90 hozzávezetése az annak tökéletes elégetéséhez szükséges összes légmennyiségnek felhasználásával válik lehetővé, oly világosak, hogy bővebb magyarázatra sem szorulnak. Magától értetődik, hogy ez a 95 tüzelési mód tetszőleges szilárd, folyékony vagy gázalakú tüzelőanyaggal kapcsolatban alkalmazható; még a legértékesebb tüzelőanyagoknál is a lángnak megfordítása a vele járó előmelegítés, 100 örvényképződés és ennek következtében a legracionálisabb elégetés folytán a legkedvezőbben jut érvényre, anélkül, hogy ilyen esetekben az illető tüzelőszer hozzá-és bevezetése tekintetében különös kompli- 105 kációk lépnének fel. így pl. gázalakú vagy folyékony tüzelőanyagnál csak az szükséges, hogy azt az égési levegőtől elkülönítve vezessük be és, hogy egymást tokszerűen körülvevő lángzócsövek nyúl- 110 janak a tüzelőtérbe. Ahol felváltva vagy pl. kemencegázokkal és szénporral vagy ezek keverékével dolgozunk, a lángzó megfelelő kiképzést nyer; a lángzónak bevezetése azonban 115 változatlanul a rajzban szemléltetett helyzetben marad.