96672. lajstromszámú szabadalom • Mérlegél
Megjelent 192 9. évi október hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96672. SZÁM. — Vll/f. OSZTÁLY. Mérlegéi. Tóth Sándor mérnök Szeged. A bejelentés napja 1928. évi február hó 17-ike. A mérlegek különböző szerkezeti részeihez használt méregélek úgynevezett élágyakban nyugosznak, melyek kemény anyagból készült szögalakú mélyedések, 5 amelyeknek legmélyebb pontján fekszik fel az él. Az él kilengését az ismert élágyaknál az határolja, hogy az él az egyik vagy a másik oldalon az élágy egyik vagy másik ferde falához ütközik. Ez-10 által az él kilengése korlátozva van és rendszerint nem lehet több, mint 50°, mert különben az élágy mélyedésének szöge igen tompává (lapossá) válna, mikor is az él kilengésének szélső helyzeteiben az 15 ágyban könnyen elmozdulna. Ez a körülmény különösen mutatós mérlegeknél zavaró, mert mutatóhoz tartozó él és ezzel együtt a mutató is legfeljebb 50°-ijyi kilengést végezhet és így a mérleg skálája 20 csak kisebb súlyra, nevezetesen rendszerint 1 kg.-ra van korlátozva. Nagyobb súlyra kiterjedő skála esetén ugyanis a skálabeosztás túlságosan kicsiny volna, amit a hitelesítő hatóságok nem enge-25 délyeznek. A találmány értelmében lehetővé teszszűk, hogy az él, illetve a vele összekötött mérlegalkatrész, pl. mutató 50°-nál nagyobb kilengést végezzen. Evégből a ta-30 lálmány értelmében több élt kombin álunk egymással és pedig olyképen, hogy az összes élek tetővonalai egy egyenesbe essenek, de az élek ezen egyenestől felfelé és lefelé haladjanak olyképen, hogy kö-35 zépsíkjaik egymáshoz képest 180°-kal el vannak forgatva. Az élek — a mindenkori sokszorozás mértéke szerint — szilárd vagy mozgatható élágyakon fekszenek fel és az egyik él ágya a mérleg ágya-40 zandó alkatrészében, pl. a mutatóban van kiképezve. Ezáltal a forgó alkatrész kilengését igen tág határok között, úgyszólván tetszőlegesen megsokszorozhatjuk. A mellékelt rajz a találmány értelmében kiképezett mérlegelnek két példaképeim 45 foganatosítási alakját mutatós mérleg esetére tünteti fel. Az 1. és 3. ábrák az élnek és ágyazásának vázlatos hosszmetszeteit mutatják, míg a 2. és 4. ábrák a mutatóban kiképezett 50 ágyazást szemlélteti hasonlóképen vázlatosan. Az 5. és 6. ábrák a mutatóban kiképezett ágyazás egy kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábrán feltüntetett foganatosítási 55 alaknál az éllel ellátott (1) mérlegalkatrész lényegileg .U-alakban van meggörbítve. Az (1) alkatrész két felső vízszintes szárán egy-egy lefelé irányuló (2, 2) él, alsó vízszintes szárán pedig a felfelé irányuló 60 (3) él van kiképezve. A (2, 2) élek a (4, 4) élágyakban fekszenek, melyek a mérleg vázán szilárdan vannak megerősítve, míg a (3) él számára az (5) mutató (6) agyálban az élágyat szolgáltató, szögletes falú (7) 65 nyílás van kiképezve. Az összes (2, 3) élek tetővcnalai egy egyenesben fekszenek, míg az élek középsíkjai egymáshoz képest 180°-kai el vannak f orgatva. A mérleg működésénél először a mutató 70 kezd elfordulni, miközben a (3) él még mozdulatlan marad. Ha a mutató az eigyik vagy a másik irányban annyira elfordult, hogy a (6) agyban kiképezett (7) nyílás egyik vagy másik ferde fala a (3) éllel 75 érintkezik, akkor a mutató további elfordulásánál a (3) élt, illetve a vele egy darabot képező (1) testet magával viszi. Ezáltal a (2, 2) élek a (4, 4) élágyakban elfordulnak. Ily módon a mutató összes ki- 80
