96647. lajstromszámú szabadalom • Hengergáttest

Megjelent 1929. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96641. SZÁM. — XY/e. OSZTÁLY.; Hengergáttest. Maschinenfabrik Augsburg-Nürnberg A. G. cég Nürnberg. A bejelentés napja 1928. évi március hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi március hó 27-ike. A találmány hengergátak gáttestének szerkezeti kiképzésére vonatkozik. Ilyen gáttestek rendszerint köröskörül egyenlő falvastagságú hengeres dobok gyanánt 5 vannak kiképezve. Tudvalevő ugyan, hogy azok az erők, amelyeknek a hengerek üzem közben ki vannak téve, a hengerek mindenkori helyzete szerint azokat különböző irányokban, különbözőképen veszik 10 igénybe, azonban erre eddig nem voltak tekintettel, egyrészt mivel lehető egyszerű építő módra és lehető könnyű gyári munkára törekedtek, másrészt pedig mivel az eddigi kivitelek szerinti henger-méretezé-15 seknél az egész hengerkeresztmetszeten egyenlő falvastagsággal a különféle igénybevételekkel szemben még épen hogy boldogulni lehetett. Üjabb vizsgálatokból már most kitűnt, 20 hogy adott esetben előnyösebb a hengerszerkezetet úgy kiképezni, hogy az a mozgásnál változó igénybevételi feltételekhez jobban alkalmazkodjék. Hogy ha a henger legmélyebb helyzeté-25 ben a gátküszöbön felfekszik, akkor víznyomási igénybevétele a legnagyobb. De egyben igen fontos, hogy ekkor legkisebb kihajlást szenvedjen, hogy a tömítő-szerkezet a küszöbön kellően működjék. Maga-30 sabb helyzetekben egyrészt ezek az áthajlások nagyobbak lehetnek, anélkül, hogy ártana, másrészt a víznyomásból eredő erők, a csekélyebb mélységnek megfelelően, kisebbek. Eme viszonyok világos fel-35 ismerése vezetett a jelen találmányra. Ez abban áll, hogy a henger tehetetlenségi nyomatéka olyan tehetetlenségi tengely -helyzetnél, amelyhez a hengermozigásnál a legnagyobb igénybevételek tartoznak és 40 amelynél legkisebb áthajlások engedhetők meg, más helyzetekben való tehetetlenségi nyomatékkal szemben megnöveltetik. Ezt a megnövelést pl. úgy érhetjük el, hogy a bádogköpenyhez különböző bádog vastagságokat választunk, vagy pedig hogy, azokon a helyeken, amelyek a tehetetlenségi nyomaték növeléséhez legnagyobb mértékben hozzájárulnak, megerősítő elemeket rendezünk el. A találmányt a csatolt rajz kapcsán fog- 50 juk közelebbről megvilágítani. Az 1. ábra egy alsó helyzetben levő hengergátat, valamint a gátküszöb csatlakozó részét tünteti fel harántmetszetben. A 2. ábrán egy más kiviteli alak látható. 55 A hengerre ható erőt nyíl jelzi. Ezen (-főirányra merőlegesen fekszik az eredményes vonallal jelölt tehetetlenségi tengely, amely a tehetetlenségi nyomaték meghatározására mérvadó. Minthogy. 60 mint fentebb jeleztük, a megadott helyzetben az igénybevétel a legnagyobb, másrészt pedig az lévén a követelmény, hogy a kihajlás a gátküszöbön való jó tömítésre való tekintettel lehetőleg kicsiny legyen, 65 a gáttest falvastagságát azokon a helyeken, amelyek legtávolabb feküsznek a tehetetlenségi tengelytől, a találmány szerint megnöveljük. A jelen esetben a henger négy (a, b, c) és (d) szektorból van 70 összetéve, amelyek közül az (a) és (c) szektorok nagyobb vastagságú bádogokból készülnek, míg a tehetetlenségi tengelyhez közelfekvő (b) és (d) szektorok vékonyabb falvastagságúak. 75 Amint az alábbi megfontolásból kitűnik, a vázolt kivitel minden további nélkül lehetséges. Ha ugyanis a henger felemelkedik, akkor az igénybevétel és ezzel a tehetetlenségi tengely, minthogy a henger 80