96640. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék perzsa és anatóliai (giordes és sennée) csomóknak mechanikai csomózására

/ Megjelent 1929. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96640. SZÁM. — XIY/b. OSZTÁLY. Eljárás és készülék perzsa és anatóliai (giordes és sennée) csomóknak mechanikai csomózására. Lasek József igazgató Prága. A bejelentés napja 1927. évi junius hó 22-ike. Csehszlovákiai elsőbbsége 1926. évi junius hó 24-ike. A bejelentés tárgya eljárás perzsa- és anatóliai, az ú. n. giordes- ós sennéecsomóknak mechanikai, vagyis géperővel való csomózására. 5 A rajzon a találmánynak egyik példaképeni, vázlatos kiviteli alakja látható: az 1. ábra annak oldalnézete, a 2. ábra felülnézete a készülék rendes helyzete mellett, a 10 3—4. ábrák oldalnézetet bevezetett vetélő és vetülékfonal esetén, az 5. ábi SL cl csomóképzés módját a munka folyamat elején, a 6. ábra ugyanazt a munkafolyamat vé 15 gén, nagyobb léptékben tünteti fel. A berendezés főrészét bádogból vagy egyéb anyagból készült (1) szegmens, továbbá a (2) mozgékony emelő és a (3) tartó alkotja. A (3) tartó jaquard-gépnek 20 külső oldalára van függesztve, ami által módunkban van tetszőleges mintájú sző véseket létesíteni. A láncfonal a (3) tartó nak szemén átfűzve (1. ábra.) a szegmensnek (4) csapja felett elhalad és a szeg-25 mensnek belső kerületét átöleli, illetve áthurkolja, azután pedig az (5) szemen át a szövethez fut. Mindegyik szegmensbe két láncfonal van bevezetve. Ha a jaquard-gép a (3) 30 tartót emeli, úgy ezáltal a (2) emelőt mozgásba hozza, amely a szegmenst az 1. ábra szerinti helyzetéből a 3. ábra szerinti helyzetébe forgatja. A szegmens a rajzon fel nem tüntetett 35 mozgékony tartón, a (4) tengely körül forgathatóan van elrendezve és a (2) emelővel és (3) emelőtartóval mozgéko nyan van összekapcsolva, aminek következtében a (2) emelőnek megemelésekor és eltolásakor az (1) szegmens a (4) for- 40 gáspont körül félfordulatot végez és az (1) szegmensbe fűzött lánofonalból hurok képződik. A (2) emelő az (1) szegmenshez csuklósan van erősítve. Ily módon a szegmensen átvezetett 45 láncfonalak hurkokat alkotnak, ame lyekbe a vetülékfonalat a (6) vetélő segélyével bevezetjük (3—4. ábrák), miközben a. vetülékfonal a segéddrótlánc szádválto zása és a (6) csövecskének és a vetülék 50 fonalnak kihúzása után, az (1) szegmensnek két oldalán laza vetülékréteget alkot. (8, 9) a hátsó láncfonalat, (10) pedig az (1) szegmensen át való metszetet jelenti. Ha a Jaquard-gépnek zárása után a 55 (3) tartó leereszkedik, úgy a szegmens az 1. ábra szerinti, kezdő helyzetébe visszatér, ami által a vetülék a lánchurokban lazán fekve marad. A láncnak megfeszítése folytán a (2) emelő és (3) emelőtartó 60 is visszatér kezdő helyzetébe, aminek kö vetkeztében az (1) szegmens is visszafelé mozog. Ez általános visszamozgásnak eredményeképen az eddig lazán fekvő vetülékréteget (Schussflor) a lánchurok 65 fogva tartja és a láncfonal megfeszítése után a vetülékfonal magasságában szabályos perzsacsomót, az úgynevezett giordes-csomót alkotja (6. ábra). Ha a szegmensen csak egy láncfonal 70 van keresztülvezetve, a másik láncfonal pedig a Jaquard-gép nyiistszálaiban van vezetve, úgy egyszerű perzsacsomó, az úgynevezett sennée-csomó képződik. Minden egyes sor csomónak képzése 75 után következik azoknak beszövése az alapszövetbe.