96625. lajstromszámú szabadalom • Építkezési eljárás és hozzávaló építkezési enyag

— 2 -gyobb falvastagsága van. Ezt a téglát két vagy több emeletes épületek készíté­sénél az alapfalak vagy a földszinti fa­lak f elépítéséhez használhatjuk, amikor 5 is egyúttal a (8) és (9) gerendák számára felfekvő felületet szolgáltat. A 3. ábra szerint a gerendákat közre­fogó felső és alsó tégla vastagsága egyenlő. A rajz szerint a felső tégla ki 10 van vágva vagy vésve, úgyhogy a téglák közé beillesztett (8) lemezeken nyugvó (9) gerendát befogadhatja. A gerenda vége a rajzon látható módon a tégla külső fe­lületével célszerűen nem áll közvetlen 15 összeköttetésben. Az egymással érintkező felületekre ke­fék vagy más eszközök útján célszerűen bitumenes jellegű bevonatot vihetünk fel. Az egymáshoz ütköző üreges téglák 20 üregeinek különböző rétegei egymással közlekednek és a téglák habarcs vagy más kötőanyag segélyével csupán a füg­gőleges külső és belső részek és a két mellső függőleges rész között köttetnek 25 össze a megfelelő harántdarabok útján egymással, úgyhogy a falazat külső felü­letétől annak belső felületéig közvetlen habarcsréteg nem megy át. Tömör téglák­nál, lyukasztott tégláknál, sajtolt téglák-80 nál vagy építőköveknél, melyek a jelen találmány értelmében vannak kiképezve, a függőleges habarcsrétegben ugyanezen célból hasonló megszakításokat alkalmaz­hatunk. 35 A falnak bizonyos téglái, pl. sarok­téglái egy vagy több függőleges irányú üreggel lehetnek ellátva, melyeket beton­nal vagy máseffélével töltünk ki és me­lyek ezáltal merevített pillérekként szol-40 gálnak. Ezen üregek továbbá az eresz­csatorna vagy egyéb csővezetékek be­fogadására is szolgálhatnak. A saroktéglák azonban úgy is képezhe­tők ki, hogy közönséges üreges téglákat 45 egyik végükön elzárunk, mely esetben azonban a tégla egyik végén levő bordát vagy hornyot ki kell simítani vagy el kell hagyni, oly célból, hogy a téglát kereszt­kötésben jobb- vagy baloldali saroktéglá-50 nak használhassuk. A tégláknak egynél több bordájuk vagy hornyuk is lehet, vagy azoknak csak egy részét látjuk el ezen kiképzéssel. Ha több bordát vagy hornyot alkalmazunk, 55 akkor azok közül kettőt a tégla vagy építőkő külső és belső oldalán rendezhet­jük el, ahol is az egyik borda kifelé túl­nyúlhat. A találmány szerinti üreges téglákkal vagy üreges tömbökkel való építkezésnél a függőleges részeket, me- 60 lyek a kötésben a főterhet hordják, lehe­tőleg függőlegesen egymással összekötve rakjuk le, mint ez a rajzon látható. Ha az üreges téglák függőleges falai között haránthidakat alkalmazunk, akkor 65 ezeket lehetőleg az 1. ábra szerint rendez­zük el, oly célból, hogy az anyag a tégla harántirányában ne legyen közvetlenül összekötve és a légterek egymáshoz ké­pest el legyenek tolva, oly célból, hogy 70 tökéletesebb hő- és hangszigetelést ér­jünk el. , A 4. ábra a saroktéglák szerkezetét és lerakásának módját szemlélteti. A téglá­kat egymáshoz derékszögben rakjuk le, 75 ahol is mindegyik tégla a kívülről lát­ható oldalon zárva van. A felső (1) tégla a (10) és (11) bordákkal, az alsó (2) tégla pedig a (12) horonnyal van ellátva, mely kevéssel a tégla zárt vége előtt végződik 80 (5. ábra). Mint a 4. ábrából látható, a (10) borda a (12) horonnyal hézag meghagyása mellett kapcsolódik és emellett az alsó tégla zárt végével érintkezik. Az alsó tégla hornyának két oldalán fekvő (13) és 85 (14) részek viszont a (10) és (11) bordák között megmaradó (15) horonnyal, vala­mint a horony külső oldalán levő (16) ki­vágással kapcsolódnak. A (11) borda egy a rajzon nem ábrázolt tégla hornyával 90 kapcsolódik, mely tégla a (2) téglához merőlegesen és vele egyazon rétegben van elrendezve, míg a (2) tégla (12) hor­nyának fennmaradó részét az (1) téglával ugyanazon rétegben fekvő, de reája merő- 95 leges tégla foglalja el. A találmány értelmében úgy ferde, mint függőleges falakat építhetünk. Bizo­nyos esetekben a leírt téglák vagy kövek az épület ferde tetejének elkészítésére is 100 alkalmasak, ami által a tetőcserepek fe­leslegessé válnak. Lehet továbbá a leírt módon, de megfelelően alakított és le­rakott kövek segélyével ívszerkezeteket is készíteni. 105 Szabadalmi igények: 1. Építkezési eljárás, melynél a hord­képesség nem függ habarcs által ki­töltött hézagoktól, azáltal jellemezve, hogy az egyik téglaréteget közvetlenül 110 a másikra helyezzük és hogy a felső téglák az alsókkal oly módon kapcso­lódnak, hogy üregek képződnek, melye­ket kötőanyaggal töltünk ki. 2. Az 1. igényben védett építkezési el- 115 járás foganatosítási módja, azáltal jel­lemezve, hogy az egymásra rakott tég-

Next

/
Oldalképek
Tartalom