96609. lajstromszámú szabadalom • Egyfázisú transformátor villamoshegesztő berendezésekhez
/ Megjelent 192 9. évi október hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI B ^SÁ& SZABADALMI LEÍRÁS 96609. SZÁM. —• vn/i. OSZTÁLY. Egyfázisú transzformátor villamos hegesztő berendezésekhez. Ateliers de Constrractions Electriques de Cliarleroi Société Anonyme cég? Charleroi (Belgium). A bejelentés napja 1928. évi janaár hó 3-ika. Belgiumi elsőbbsége 1927. évi január bó 4-ike. A fényíves hegesztökészülékeknek a következő jellemző sajátságokat kell mutatniok: 1. Meglehetősen nagy, általában véve 5 65—90 Volt feszültséget a terheletlen állapotban, avégből, ho-gy a fényív keletkezése lehetővé váljék, 2. nagyfokú feszültségesést a terhelés alkalmával, oly módon, hogy a haszonáram .0 kapcsain uralkodó feszültség 20 és 30 Volt közötti értékre, vagyis oly értékre redukálódjék, mely a fényívben végbemenő feszültségesésnek felel meg, 3. lehetővé kell válnia annak, hogy a he-L5 gesztő — vagy haszonáramot az alkalmazott elektródák minősége és a hegesztendő darabok tömege szerint szabályozhassuk. E feltételeket a következő berendezések segélyével szokták kielégíteni: 20 a) oly készülékcsoporttal, mely transzformátorból és az utóbbi székundertekercsével sorbakapcsolt, szabályozható önindukcióból áll, ahol is a transzformátor nagy feszültségesésű, az önindukció pe-25 dig olyan lehet, hogy egyszerűen a haszonáram határolása irányában hat, b) oly transzformátorral, mely változtatható légrésű mágneses sönttel van ellátva, ami lehetővé teszi a feszültségesés 30 változtatását. A találmány tárgya már most oly hegesztő berendezés, mely kizárólag egyfázisú transzformátorból áll, mely tercier szabályozó tekercscsel van ellátva, mely az alább közelebbről ismertetendő módon 35 van kapcsolva és lehetővé teszi azt, hogy a feszültségesésnek különböző értékeit érjük el. A mellékelt rajzokon mindenekelőtt az 1. és 3. ábrák a találmány szerinti nagy- 40 fokú feszültségeséssel és egyszerű mágneses körrel bíró egyfázisú transzformátor példaképem foganatosítási alakját vázlatos nézetben személtetik. A 2. és 4. ábrák metszetek az 1. illetve 45 3. ábrának M—N vonala szerint. E foganatosítási alaknál az (1) primer tekercs teljes egészében a (11) magon, a (2) szekunder tekercs pedig a (12) magon van elhelyezve (megjegyzendő azonban, 50 hogy ez nem az egyetlen lehetséges elrendezés). A (3) tercier tekercs, mely a szabályozó kontaktusokkal van ellátva, egyszerűen mindkét (11) és (12) mag köré van tekercselve, amint az különösen a 2. ábrá- 55 ból látható. E (3) tercier tekercs -a (2) primer tekercscsel sorba van kapcsolva és pedig vagy oly módon, hogy benne az áram ugyanolyan értelemben kering, mint a szekunder tekercsben (pl. amint az 1. és 60 2. ábrákon nyilakkal jeleztük), vagy pedig oly módon, hogy a tercier tekercsben az áram az előbbivel ellenkező értelemben
