96605. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemence vegyi cserebomlások foganatosítására
Megjelent 1939. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96605. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás és kemence vegyi cserebomlások foganatosítására. Dr. Vetterlein Richárd vegyész Harz/m. Blankenburg-(Bil émetország). A bejelentés napja 1928. évi április hó 12-ike. A találmány vegyi cserebomlások foganatosítására szolgáló eljárásra és ezen eljárás kivitelére való kemencére vonatkozik. A rajzon ezen kemence foganato-5 sítási példája vázlatosan van feltüntetve. Az 1. ábra a kemence függőleges, a 2. ábra pedig vízszintes metszetét mutatja. 10 A kemence az ismert Herreshoff-tipusú kovandpörkölő-kemencék módjára van építve akként, mint az ismert, több emeletes kovandpörkölő-kemencék, melyeknél a pörkölendő kénkovandot a legfelső eme-15 letbe adagoljuk, csövek segélyével szétterítjük, majd pedig az alatta fekvő legközelebbi emeletre vezetjük át, úgyhogy a keletkezett gázok felül, a pörkölt ércek pedig alul hagyják el a kemencét. A je-20 len találmány alapját azon gondolat képezi, hogy az ilyen kemencét szulfátnak sóból és kénsavból, továbbá káliumszulfátnak klórkáliumból és kénsavból, vagy kálium- vagy nátriumbiszulfátnak, vagy 25 pedig nátrium- vagy káliumszulfidnak előállítására, tehát egészen más vegyfolyamatok foganatosítására alkalmazzuk, mely vegyfolyamatoknál szilárd anyagot fent beadagolunk, azután azt csö-80 vek segélyével szétterítjük és a lejebb fekvő emeletekre vezetjük, még pedig mindenkor akként, hogy a tüzelési gázok alulról jövet a keverékkel mindig szembe vezettetnek. Az ilyen vegyfolyamatoknál 35 eddig boltások alkalmazását feltétlenül szükségesnek tartották, mert azt hitték, hogy a tűzgázoknak a sókkal való közvetlen érintkezését meg kell akadályozni. Boltások azonban a telep befektetési és üzembentartási költségei tekinte- 40 tében jóval drágábbak, mint az olyan kemencék, melyeknél közvetlen tüzelést alkalmazunk, ezenkívül pedig azon igen jelentékeny hátránnyal is bírnak, hogy a belső boltásfalak tömítetlenségei csak 45 nagy nehézséggel fedezhetők fel és javíthatók ki, amiáltal hasznosítható gázokban jelentékeny veszteségek származnak. Javasolták ugyan már közönséges lángkemencék alkalmazását szulfátnak bi- 50 szulfátból való előállítására, ezen esetben azonban nem sósav nyeréséről, hanem csakis a biszulfátnak felhevítés által való megbontásáról volt szó. Azt is javasolták már, hogy egy tányérkemence, amelynél 55 só és kénsav közvetlenül kavartatnak össze, lángkemence gyanánt képeztessék ki. Ezen esetben azonban csakis egy emeleten dolgoztak, minek folytán meg nem szakított üzem foganatosítható nem volt, 60 úgyhogy az előbb említett, több emeletes kemence előnyei sem voltak, elérhetők. A találmány a föltalálónak azon előre nem látható felismerésén alapul, hogy az előbb említett tipusú pörkölőkemence 65 szulfátkemence gyanánt, valamint az előbb említett összes egyéb célokra is hasznosítható anélkül, hogy boltásfűtést kellene alkalmazni, hanem ezen önmagában véve ismert kemence a jelen talál- 70 mány értelmében egyszerűen akként tartható üzemben, hogy kénkovand helyett • sót és kénsavat vezetünk be, alul pedig a tűzgázok belépéséről gondoskodunk, melyek azután fent a keletkezett sósavval 75 együtt elvonulnak.