96598. lajstromszámú szabadalom • Poralakú anyaghoz való szelence

Megjelent 1929. évi október lió 15-ón. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96598. SZÁM. — m/b. OSZTÁLY. Poralakú anyaghoz való szelence. Schall Jakalb mérnök Páris. A bejelentés napja 1928. évi január hó 11-ike. Franciaországi elsőbbsége 1927. évi január hó 14-ike. Ez a találmány poralakú anyagokhoz való és- forgatható osztogatóval ellátott szelencére vonatkozik, amelyben a fogyasztandó anyag rugalmas eszköz köz-5 vetítésével állandó érintkezésben áll egy lyukgatott osztogató koronggal, amely viszont a szelence oldalfalának külső oldalán kiugró vezérlőszerv révén elmozdítható és ekkor a fogyasztandó anyag) ból — a fedél nyitva léte esetén hozzáférhető tartányból — kívánt mennyiség vételezhető. A találmány egyik tárgyánál a vezérlőszerv gomb alakjával bír, amely a remon-5 toir zsebóra felhúzó gombjának módjára elforgatható, amivel azután az osztogató korongot saját tengelye körül való elfordulásra késztethetjük. A találmánynak egy másik tárgya sze) rint — feltéve, hogy a fogyasztandó anyagot az osztogató koronggal érintkezésben tartó tulajdonképeni rugalmas eszközöket ismert módon a szelence mozgó fenekére rúgó közvetítésével tá, maszkodé ál-fenék alkotja — a mozgó fenék, vagyis egy lyukgatott osztogató korong a szelence oldalfalán kinyúló és még a szelence zárt állapotában is elmozdítható vezérlőszerv révén forgatható el. Ennek a korongnak elforgatása folytán a fogyasztandó anyagból bizonyos mennyiség — annyi, amennyi a szelence zárt fedele alatt elfér — áthatol a korong lyukain s ez azután rögtön hozzáférhető, amint a fedelet kinyitjuk. A mellékelt rajz a találmány egy példaképeni kiviteli alakját szemlélteti, még pedig az 1. ábra a 2. ábrának 1—1 vonalával jelzett síkkal képzelt metszetben, a 2. ábra felülnézetben, a 3. ábra pedig alulnézetben tüntet fel egy találmány szerinti rizspor-szelencét. A rizspör-szelence egy hengeres-alakú kis (a) tartányból áll, amit (b) fenék és 45 az említett gyűrűn tengelye körül szabadon forgatható lyukgatott (c) korong zár el; ennek a (c) korongnak (cO) áttöréseit sugáralakban elrendezett lyukak vagy rések képezik, amelyeknek szélei helyen- 50 kint visszahajtva, a korongnak belső oldalára hajló körmöket alkotnak, hogy a rizsport mintegy karmolják a korong elforgása. alatt. A mozgó (b) feneket a belső (bl) csukló 55 köti az (a) hengeres testhez és (b2) horog tartja zárva oly módon, hogy ezek a szervek (fenék-csukló és horog) nem ugranak ki a szelence, külső f elületén. Az (a) hengeres testben kis oldalmoz- 60 gást tenni képes (e) tárcsa (ál-fenék) koaxiálisan van elrendezve; ez az álfenék és a lyukgatott korong egy kis (f) teret fog közre, amelyben a fogyasztásra szánt rizspor foglal helyet; a lyukgatott65 (c) korongnak a rizsporral érintkező alsó (belső) felülete viseli az (el) körmöket; az (e) tárcsa pedig elforgás ellen biztosítva van, hogy ne mozduljon el a lyukgatott (c) koronggal, amikor utóbbit el- 70 forgatjuk; ezt az (e) tárcsát azután a (b) fenékhez egy rugórendszer vagy pedig — amint a rajz 1. ábrája mutatja — egyszerűen egy kellő feszültségű és az álfenékhez támaszkodó (h) letmezrúgó köti, 75 amely a (b) fenékhez van erősítve. A lyukgatott (c) korong az egymásba illesztett (n) ós (0) részekből álló kivájt koszorúval körülvett (a) testen nyugszik. Az említett koszorúhoz csuklósan erősí- 80