96587. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyersbarnaszén szárítására montánviasz előállításánál

Megjelent 1929. évi október hó 15-én. íiAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96587. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás nyersbarnaszén szárítására montánviasz előállításánál. A. JLiiebeck'sche Montanwerke A. G. Halle a. d. Saale. A bejelentés napja 1928. évi március hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi április hó 8-ika. Mint ismeretes, montánviasznak barnaszénből való előállítására az akna-nedves barnaszenet aprítják és olyan szárítókemencékben szárítják, amelyeket közve-5 tett gőzzel fűtenek. A szén ezután extrahálókészülékekbe kerül, ahol megfelelő oldószerekkel kivonják belőle a bitumenalkatrészeket. A montánviasztartalmú oldószert bepárologtatókészülékekben le-10 desztillálják a montanviaszról. Az oldószergőzöket eddig hűtőkben kondenzálták és a kondenzátum innen újra visszakerült az extrahálókószülékekbe. Az extrahálókészülékekben a bitumentől megfosztott 15 szén tudvalevően jelentékeny mennyiségű oldószert (tart vissza, amelyet közvetlen gőz bebocsátásával űznek ki. Ekkor vízgőz ós oldószergőz elegye keletkezik, amelyet eddig szintén egész hőtartalmának 20 feláldozásával hűtőkben kondenzáltak. Miután az elegyből lehagyták ülepedni és eltávolították az esetleg magával ragadott szénport, az oldószerréteget elválasztották a víztől. Vízben oldható oldószer 25 használata esetén, az oldószer visszanyeréséhez az elegyet újabb hőfogyasztással további desztillációnak kellett alávetni. Ennél a munkamódnál igen nagy a gőz-és hűtővízfogyasztás. 30 Azt találtuk, hogy az elpárologtató készülékekből és az extrahált szénből kihajtott oldószer és vízgőzök hőtartalmát előnyös módon felhasználhatjuk magában az üzemben, ha ezeket a gőzöket a szárítő-35 szerkezetekben az aknanedves szén szárítására használjuk fel. A gőzök, ha azok az extrahált szén kigőzöléséből származnak, magukkal ragadott szénporral lehetnek szennyezve. Ebben az esetben további felhasználásuk 40 előtt célszerű azokat alkalmas készülékben a szennyezéstől megtisztítani. A szárítókban a pormentes gőz kondenzálódik és leadja latens párolgási hőjét a szárítandó szénnek. A kondenzátumban még 45 visszamaradó meleget szintén tovább felhasználhatjuk. Az eljárás pl. a következőképen fognatosítható: Az extrahált viaszról a párologtató ké- 50 szülékekben ledesztillált és az extrahált szén kigőzöléséből eredő, vízgőzből ós oldószergőzből álló elegy, miután azt adott esetben leválasztó készülékben a mechanikai szennyezésektől megtisztítot- 55 tuk, hőszigetelésű' gyűjtővezetékbe áramlik. Ebben az egyenletes nyomás biztosítására egyrészt gőzfojtószelep van elrendezve, amelyen át túlnyomás esetén a feles gőz valamelyik hűtőhöz áramlik, 60 másrészt pedig oly szelep, amelyen át nyomáscsökkenés esetén vízgőz áramlik a fővezetékbe. A gőzelegy a gyűjtővezetékből tehát a megkívánt és egyenletes nyomás alatt ju,t a barnaszénszárítókés zülé- 65 kekbe, ahol latens párolgási hőjét leadva a szárítandó nyersszénnek, kondenzálódik. A forró kondenzátum egy választótartályban gyűlik össze, amely még a szárítókészülék nyomása alatt áll és amely- 70 bői a víz és a vízben oldhatatlan oldószer elkülönítve távoznak. Az utóbbit ismét visszavezethetjük az extrahálókészülékekhez. A szárítóktól az extrahálókészülékekhez vezető lefolyás folyadékzár gya- 75 nánt van kiképezve, mert a szárítókban és az extraktorokban a nyomások különbözők.