96586. lajstromszámú szabadalom • Eljárás montánviasz fehérítésére

Megjelent 1929. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96586. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás montánviasz fehérítésére. A. Riebeck'sche Montanwerke A/G. Halle a. d. Saale. A bejelentés napja 1928. évi március hó 12-ike. A montánviasz legfontosabb használati módjai annak a növényi viaszokhoz, pl. a karnaubaviaszhoz hasonló kémiai és fizikai tulajdonságain alapulnak. Nagy hát-5 ránya a montánviasznak ezekkel szemben a sötét színe. Nem hiányzanak kísérletek arra nézve, hogy a viaszt fizikai és kémiai kezelés útján kifehérítsék. A ma is nagymértékben foganatosított, vákuumban túl-10 hevített gőzzel való desztilláció ugyan világos terméket szolgáltat, azonban ki nem elégítő termelési hányaddal, azonkívül pedig a desztillált viasz a kiindulási anyaghoz képest kémiai összetételében 15 messzemenően megváltozott. Megkísérelték már ezért a montánviasz raffinálását tisztára kémiai úton is. Azonban az efféle módszerekkel elért termelési hányadok is, az erős gyantaképződés 20 folytán igen csekélyek voltak. Ujabban ajánlottak egy eljárást, amely szerint a montánviaszt krómsavval jégecet jelenlétében fehérítik. Ezzel az oxidálószerrel sikerül jó termelési hányad-25 ban világosszínű terméket előállítani, amely még messzemenően mutatja az eredeti viasz természetét. Ennek az eljárásnak alkalmazását azonban a jégecet aránylag magas ára és annak kellemetlen 30 tulajdonságai gátolják és ezért nem is került sor ennek az eljárásnak nagyipari méretekben való értékesítésére. Ugy találtuk, hogy a montánviaszt oxidálószerekkel, pl. hidrogénperoxiddal, 35 krómsavval és ennek vegyületeivel hígított kénsav jelenlétében is lehet fehéríteni. Ha a montánviaszt megömlesztett állapotban híg kénsav jelenlétében oxidálószerekkel keverjük, a viasznak a híg kénsavban való erős felduzzadása és 40 emulgálása következik be. Ebben az eloszlásban a montánviasz az oxidálószereknek olyan behatási lehetőséget nyújt, amely különben csak teljesen oldott állapotban következik be. Alkalmas koncentrációk és munkafeltételek a leírás végén felsorolt példákból láthatók. A találmány azonban nem szorítkozik ezekre a feltételekre, amelyek az eljárás sérelme nélkül messzemenően változtathatók. 50 Ha a montánviasz sötétre színező alkotórészeit oxidáltuk, a kihalványított montánviasz és a kénsav között éles rétegképződés áll be és a viaszréteg minden nehézség nélkül különválasztható. 55 Minthogy az oxidálószer a nyers montánviasz gyantás alkotórészeit különösen erélyesen és kevésbbé értékes anyagok képződése mellett támadja meg, különösen a gyantadús montánviasznál, már aa 60 oxidálószerrel való takarékoskodás erdőikében is célszerű a gyantákat az oxidáló kezelés előtt valamely ismert eljárással a montánviasztól különválasztani. Ezzel erősen csökkennek az oxidáció folyamán felr 65 lépő és egyébként nehezen elkerülhető megsűrűsödési jelenségek is, amelyek az oxidálófolyadék egyenletes behatását zavarnák. Hogy különleges tulaj donságokkal ren- 70 delkező termékeket kapjunk, az összes nyers és gyantamentesített montánviasz helyett annak orgános oldószerekben való különböző oldhatóságuk alapján különválasztott egyes alkatrészeit, pl. a külö- 75 nősen értékes és könnyen fehéríthető viaszésztereket, kezelhetjük a találmány szerint. Ugyancsak fehéríthetők a montán-