96581. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogének hasítására

Megjelent 1929. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JffiML SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96581. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás szénhidrogének hasítására. Universal Oil Products Co. cég: Chicagóban. A bejelentés napja 1927. évi május hó 7-ike. A találmányt eljárás képezi olaj hasítására, melynél az olajat cseppfolyós állapotban magában véve ismert módon olyan hőmérsékleti és nyomási feltéielek-5 nek vetjük alá, melyek a molekulák hasítását idézik elő. Az olajból fejlődő gőzöket deflegmátorba vezetjük, melynek hőmérsékletét úgy szabályozzuk, hogy a még nem kellő mértékben hasított gőzök 10 kondenzáltainak és visszaáramló kondenzátum (reflux) alakjában a körfolyamatba visszavezettetnek, míg a kellő mértékben hasított, könnyebb gőzök a deflegmátorból elvonulnak és összegyűjtetnek. 15 Ezen eljárás gyakorlati foganatosításánál a kondenzálódó nehezebb gőzök könynyebb gőzöket is ragadnak magukkal, úgyhogy a visszaáramló kondenzátum bizonyos mennyiségű könnyebb frakciót is 20 tartalmaz. A találmány értelmében ezen értékes alkatrészeket a visszaáramló kondenzátumból kitermeljük, oly célból, hogy az olaj felhevítésére szolgáló kemencén a 25 visszaáramló kondenzátumnak csak azon részét kell még egyszer keresztülvezetni, mely ezen könnyebb alkatrészeket nem tartalmazza. A visszaáramló kondenzátumból ezen értékes alkatrészeket azáltal 30 távolítjuk el, hogy a kondenzátumot desztilláljuk és a kapott desztillálási maradékot a hevítő kemencébe vezetjük, míg a gőzöket összegyűjtjük és kondenzáljuk. A szénhidrogéneknek a hevítő kemencében 35 és az ehhez csatlakozó az elgőzölögtető térben való kezelése rendszerint a légkörinél nagyobb nyomáson történik. A visszaáramló kondenzátum desztillálását nem kell szükségképen ugyanezen nyomáson 40 keresztülvinni, hanem az alacsonyabb nyomáson is végezhető. A visszaáramló kondenzátum desztillálását előnyösen azonnal a deflegmátorból való kilépése után végezzük el. Desztillálás helyett a visszaáramló kondenzátumot hasítással is 45 dolgozhatjuk fel. A mellékelt rajz a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezést példaképen vázlatosan tünteti fel. Az (1) hevítő kemence a (2) kígyócsövet 50 tartalmazza, melynek felső vége a (4) szelep beiktatása mellett a (3) cső útján az (5) elgőzösítő térrel van összekötve. Az ezen térben képződő maradék a (6) csőtoldaton és a (7) szelepen át lecsapolható, 55 míg az elgőzösítő térben a kezelése alatt álló folyadékból fejlesztett gőzök a (8) szállócsövön és a kissé lefelé haladó (9) csövön át, mely a (9 ) fojtószelepet tartalmazza, a (10) deflegmátorba vezettetnek. 60 A deflegmátor belsejében ismert módon a (12) ütköző lemezekkel van felszerelve és a felső vége közelében elrendezett (13) kibocsátó csőtoldat a (15) szabályozó szelep közbeiktatása mellett a (14) gőzvezetékkel 65 áll összeköttetésben. A (14) vezeték a (17) szekrényben elrendezett (16) hűtő kígyócsőhöz csatlakozik, mely utóbbinak másik végét a (18) vezeték a (19) nyomásszabályozó szelepen keresztül a (20) gyüj- 70 tőtartállyal köti össze. Ez a tartály a (21) manométerreil és a (22) folyadékmagasságmérővel van felszerelve. A még a kondenzálás után is megmaradó permanens vagy csaknem permanens gázok a (24) 75 szelep nyitása után a (23) nyíláson át távoznak, míg az összegyűlt folyadék a (26) szelep nyitása után a (25) vezetéken keresztül elvezethető. A kezelendő olajat a (27) szivattyú szál- 80