96543. lajstromszámú szabadalom • Hajtórúdelrendezés közös síkban egymással szöget képző vagy csillagalakban elrendezett hengerekkel bíró dugattyús gépekhez
Megjelent 1929. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ ^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96543. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Hajtórúdelrendezés közös síkban egymással szöget képező vagy csillagalakban elrendezett hengerekkel bíró dugattyus gépekhez. Gróf Tliorotzkay Péter oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1927. évi október hó 18 ika Közös síkban egymáshoz szögben hajló vagy csillagalakban elrendezett hengerekkel bíró dugattyús gépeknél jelenleg általánosan használt hajtórúdelrendezés, 5 melynél egy, közvetlen a forgattyúra működő főhajtórúd a többi, mellékhajtórudakkal csuklókkal van összekötve, sok hátránnyal bír. Különösen a dugattyúk lökete különböző, a mozgó tömegek egyenlő súlya nem tökéletes, a íöhajtórúdban hajlítás és a hozzátartozó dugattyúban oldal nyomások keletkeznek. Végül a főhajtórúd tervezése és gyártása bonyolult alakja folytán igen körülményes. 15 Ezen hátrányok kiküszöbölését célozza jeloíi találmányt képező hajtórúdelrendezés csiillagalakban elrendezett vagy egymással szögben álló hengerekkel bíró dugattyús gépek számára, mely szigorúan 20 szimetrikus alakú és elrendezésű, egyszerű és könnyen előállítható alkatrészeket eredményez. A találmány a csatolt rajzon vázlatosan ábrázolva van és pedig az 25 1. ábra egy kevés hengerrel bíró mótor esetén alkalmazható hajtórúdelrendezést, a 2. ábra sokhengerű dugattyús gépre alkalmazható elrendezést ábrázol, ugyan-30 csak vázlatosan. Az (1) forgattyúcsapot körülfogó (2) forgattyúfejet és a (3) dugattyúk mindegyikét két-két egyenlő és párhuzamos, csuklósan kiképzett (4) hajtórúd köti öszsze. Tehát a forgattyúfej egymagában 35 semilyen forgást nem végez, annak egyes pontjai viszonylagos helyzetük megváltoztatása nélkül a főtengely körül forognak és a dugattyúk úgy működnek, mintha egy képzelt (5) hajtórúddal volnának 40 közvetlenül a forgattyúhoz kötve. Ezen képzelt hajtórúd forgáspontja a dugattyúban a két tényleges hajtórúd forgáspontjához képest ugyanolyan helyzetű, mint a forgattyú középpontja a forgattyúfej két 45 megfelelő forgáspontjához. A dugattyúban az oldalnyomas ezen képzelt forgópontban lép fel, tehát a dugattyúfenéktől távol, ami üzemi okokból előnyös. Fent elmondottak minden dugat- 50 tyúra egyformán érvényesek, tehát nyilvánvaló, hogy a dugattyúmozgás mindegyiknél ugyanaz lesz. Ha a dugattyúk nagy száma miatt a forgattyúfejen a forgáspontok elhelyezé- 55 sére szolgáló hely szűk vagy elégtelen, úgy két szomszédos dngattyií egy-egy hajtórúdja közös (6) forgóponttal is bírhat, amint az a 2. ábrán ki van tüntetve. Osztatlan forgattyútengely esetén az 60 osztott (7) forgattyúfejet osztatlan (8) gyűrűk tartják össze, melyek nagyobb átmérőjük folytán a tengelyre felfűzhetők.
