96542. lajstromszámú szabadalom • Fotómechanikai nyomtatáshoz való planografikus nyomtatólemez

— 2 — Az anódikus kezelés után a vas- vagy acéllemezt a fürdőből kivesszük, meg­mossuk és rövid időre elektrolitikus för­dőbe helyezzük, amelyből a lemezre vé-5 kony nikkelréteg rakódik le. Ez a vékony nikkelréteg biztosítja, hogy a végső réz­bevonat a vasból készült alapon a lehető legjobban tapad és azt találtuk, hogy a réz és vas közötti tapadás jelentékenyen 10 fokozható, ha a két fém közé vékony nik­kelréteget iktatunk. A vékony nikkelréteg lerakása után a nikkelfelületre közönséges rézszulfátfür­dőből elektrolitikus úton rezet csapunk 15 le, ahol is az áramsűrűséget a mindenkori lecsapási feltételeknek megfelelően úgy szabályozzuk, hogy a kívánt tulajdonsá­gokkal bíró rézbevonatot kapjuk. Ha a lemezre körülbelül 0.076—0.254 mm 20 (3—10 ezred angol hüvelyk) vastagságú rézréteg csapódott le, a lemezt a rézszulfát­fürdőből eltávolítjuk, megmossuk és oly fürdőbe helyezzük, mely valamely nor­mális krómelektrolitet tartalmaz. Ilyen 25 fürdőt pl. Sargent ismertetett. Ezen fürdőből a rézfelületre igen vé­kony krómréteg rakódik le. A felhasznált áramsűrűség 0.14 Amp. (cm2 ) (négyzet­lábanként 125 Amp.) és ha a krómbevonat 30 vastagsága mintegy 0.0025—0.005 mm (1—2 tízezred angol hüvelyk) értéket ért el, a lemezt kimossuk, mire annak kiké­szítése be van fejezve. Nyomtatófelületnek az ilyen lemezen 35 való létesítésére a lemezre ismert módon helyenként bármilyen védő réteget, pl. égetett zománcot viszünk fel. A zománc által nem védett krómot most azáltal oldjuk fel vagy maratjuk 40 ki, hogy a lemezt marató szerbe mártjuk, melynek a krómmal szemben, az alsó ré­teget képező rézhez viszonyítva, kivá­lasztó hatása van. Ilyen kiválasztó szernek alkalmas, pl. 45 a sósavoldat, mert ez a krómot sokkal könnyebben oldja, mint a rezet. A gya­korlatban, amennyire ez a jelen talál­mány szempontjából lényeges, a sósav­oldat a rezet egyáltalában nem támadja 50 meg, úgyhogy a lemezt a savoldatban elég hosszú ideig kezelhetjük ahhoz, hogy a szabadon fekvő króm a legkisebb felü­letekről is kioldhassák anélkül, hogy attól kellene tartani, hogy a sósavoldat 55 a krómtól gyorsabban megszabadított nagyobb felületrészeken a rezet is meg­támadná. Azt találtuk, hogy a legjobb eredményeket adó sósavoldat 1 térfogat­rész tiszta koncentrált sósavoldatból és 3 téríogatrész kereskedelemben kapható 60 glicerinből áll. Miután a szabadon fekvő króm teljesen kioldatott, a lemezt megmossuk és ezután egy vagy több oly fémnek oldatával ke­zeljük, amellyel, illetve amelyekkel a hi- 65 gany amalgámot képez. Ilyenek pl. arany­cianid, ezüstcianid vagy egyéb arany­vagy ezüstsók, melyek a szabadon fekvő rézfelületen szorosan tapadó arany- vagy rézréteget hagynak vissza. Nyilvánvaló, 70 hogy amennyiben az eljárás ezen fázisát a kémiai reakcióra bízzuk, előfordulhat, hogy a vegyileg lecsapott réteg nem ele­gendő ahhoz, hogy a szabad tereket tel­jesen kitöltse. Ennek elkerülésére a 75 nyomtatóliemezen, mint katódon, miköz­ben az oldatban fekszik, elektromos ára­mot vezethetünk át, ami által a fémréteg, pl. arany- vagy ezüstréteg vastagságát addig fokozhatjuk, amíg a marató folya- 80 dék által létrehozott mélyedések kitöltet­nek. Ennek következtében elérhetjük, hogy végeredményben a lerakott fémré­teg a krómréteg külső felületével ponto­san egy síkban van. 85 Ha a felső réteget króm képezi, akkor nem tapasztaltunk zavarokat azáltal, hogy a kitöltött mélyedések szélein cso­mós helyek mutatkoznak, amik abból származhatnának, hogy a vegyi vagy 90 elektrolitikus kezelésnél a króm szélein fém egyáltalában nem rakódott le. Nyil­vánvaló tehát, hogy a leírt módon min­den egyes mélyedést tökéletesen kitölthe­tünk és planografikus nyomtatófelületet 95 kapunk. A kész lemezt mosás ós szárítás után higannyal és mésszel bedörzsöljük. A hi­gany az aranyon vagy ezüstön lerakódik és oly amalgámot képez, mely a nyom- 100 tatófestéket nem veszi fel. A fenti példában vasból készült alap­lapot, rézből való alsó réteget és krómból készült nyomtató réteget ismertettünk. Nyilvánvaló azonban, hogy nemcsak va- 105 sat, rezet és krómot, hanem más fémeket is használhatunk. így pl. ha nem szük­séges, hogy a kész nyomtatólemeznek mágneses tulajdonságai legyenek, akkor a vaslemez más fémből való lemezzel he- 110 lyettesíthető. Hasonlóképen a króm és a réz más fémekkel is pótolhatók, melyeket a leírttól eltérő módon marathatunk, fel­téve, hogy a króm helyett használt fémet a higany nem támadja meg, míg a réz he- 115 lyett vett fém a higannyal amalgámot képez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom