96507. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csavarzat előállítására folyadékoknak, gázoknak és gőzöknek vagy poralakú tüzelőanyagoknak (szénpornak) csövön keresztülhaladó áramában

_ Megjelent 1 93 9. évi október hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96507. SZÁM. — xn/c. OSZTÁLY. Eljárás csavarzat előállítására folyadékoknak, gázoknak, gőzöknek vagy poralakú, tüzelőanyagoknak (szénpornak) csövön keresztülhaladó áramában. Pfoser Adolf mérnök Achern (Baden, Németország:). A bejelentés napja 1927. évi julius hó 25-ike. A találmányt eljárás képezi csavarzat előállítására folyadékoknak, gázoknak, gő­zöknek vagy poralakú tüzelőanyagoknak (szénpornak) egy csőbe lépő vagy azon át-5 vonuló áramában és a találmány azon ala­pul, hogy a cső hossza irányában belépő vagy ezen irányban mozgó áramot 90°-kal vagy tetszőleges más szöggel eltérítjük és a cső kerületéhez tangenciálisan irányít-10 juk. Az eljárás magában véve ismert alap­elvre van alapítva. Ha egy csőbe oldalt tangenciálisan folyadékot vagy gázt veze­tünk be, akkor az áram a cső kerülete 15 mentén halad (1. ábra), ami által a csövön való további átáramlásánál csavarzatot kap. Az eljárás keresztülvitelére alkalmas szerkezet a cső hossza irányában elrende-20 zett, fekvő Z alakjában kiképezett beépít­ményből áll (2., 3. és 4. ábra), melynek mellső (a) karimája a cső keresztmetsze­tének alsó részét, míg hátsó (b) karimája a keresztmetszet felső részét zár ja el. A be-25 építménynek (c) szára egyik oldalán a cső fala mellett a (d) nyílással van ellátva, melynek segélyével az áramot a cső kerü­letéhez tangenciálisan irányítjuk. A be­építmény elől az áramnak a csőbe való 30 belépténél vagy ettől bizonyos távolságban lehet elrendezve. A cső hossza irányában belépő vagy ebben az irányban mozgatott áram a szabad csőkeresztmetszeten át az (a) karima felett a (c) szár feletti (e) térbe 35 lép, itt a felső csőkeresztmetszetnek a (b) karima által való elzárása folytán 90°-kal vagy tetszőleges más szöggel eltéríttetik és az oldalsó (d) nyíláson keresztül tangen­ciálisan lefelé a cső kerületére irányítta­tik. Ezáltal a szár alatt szabadon a csőbe 40 vonuló áramnak a cső hossza irányában csavarzatot adunk. Oly célból, hogy a hirtelen keresztmet­szet- vagy irányváltozás folytán keletkező ellenállásokat elkerüljük, a mellső (a) el- 45 záró részt (karimát) célszerűen a pontozot­tan rajzolt legömbölyített (f) felülettel lát­juk el, vagy a hátsó (b) elzáró részt (kari­mát) hasonlóképen a pontozott (g) vonal szerint legömbölyítjük, vagy mindkét részt 50 így képezzük ki. Ezáltal a keresztmetszet az áramnak a csőbe való belépésétől egé­szen az (e) térig fokozatosan szűkül és innen az áram iránya a (d) nyílásig fo­kozatosan változik meg. 55 Az (a) és (b) elzáró részek elrendezése természetesen a megfordított is lehet. A mellső elzáró rész a csőkeresztmetszet felső részét és a hátsó elzáró rész a csőkereszt­metszet alsó részét zárhatja el; hasonló- 60 képen a (d) nyílás is a cső falának egyik vagy másik oldalán fekhet. A szerkezetek a mindenkori célnak meg­felelően (az áram vegyi természete vagy hőmérséklete szerint) tetszőleges anyagból 65 készülhetnek. A csőbe egymástól bizonyos távolságban több szerkezetet is építhetünk be. Emellett az oldalsó (d) nyílás felváltva a cső falának jobb- vagy baloldalán fek­het, úgyhogy a csavarzat felváltva jobbra 70 és azután balra irányul. Az eljárás nem csak csövekben, hanem tetszőleges alakú csatornákban is foganatosítható, továbbá a már említett anyagokon kívül más kö­zegekhez, pl. poralakú tüzelőanyagaihoz 75 (szénporhoz) is alkalmas.

Next

/
Oldalképek
Tartalom