96506. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ásványolaj desztillálására

_ Megjelent 1939. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI A^HJ SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 96506. SZÁM. — IY/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés ásványolaj desztillálására. The Pure Oil Company cég- Chicago (É. A. E. A.). A bejelentés napja 1928. évi február hó 4-ike. Szénhidrogéneknek vákuumban való desztillációja már ismeretes és sok esetben megfelelőbb, mint a magas nyomáson történő desztilláeió, minthogy utóbbinál 5 azok a vegyületek, amelyek az olajnak bizonyos nyulósságot és színezést kölcsönöznek, gyakran bomlást szenvednek. Természetesen vákuumban való desztilláeió jelentékenyen alacsonyabb hőmér-10 sékleteken hajtható végre, mint az atmoszferikus vagy a túlnyomáson történő desztilláeió. A túlnyomású desztillációnál szükséges magas hőmérsékletek következtében különösen gyakran veszti el a folya-15 dék színét és kenőképességét. Ha jelenleg előnyben részesítik is a túlnyomású desztillációt, ennek oka abban rejlik, hogy a vákuumos desztilláló-telepek költségesebbek, mint a magasnyomásúak és hogy az 20 eljárás nehezebben hajtható végre. Ezt a hátrányt jelen találmánnyal elkerülhetjük. A vákuumos eljárás foganatosításához szükséges berendezés egyszerűbbé és olcsóbbá válik és mindamellett a desztil-25 Iáit folyadék értékes tulajdonságai megőrizhetők. Rendszerint a vákuumos telepen a kezelendő folyadékot először hevítő csőkígyón hajtják keresztül, ahol kellően felmeleg-30 szik, azután pedig a vákuumos kamrába lép. A jelen találmány szerinti elrendezés már most úgy van szerkesztve, hogy a vákuum egészen a csőkígyónak a folyadékot bevezető végéig terjed tova. A 35 vákuumnak a folyadék tulajdonképeni bebocsátási helyéig való tovaterjedése azonban nem feltétlenül szükséges. Elegendő azt a csőkígyó bizonyos pontjáig eljuttatni, amely oly messze esik a kilépő nyílástól számítva visszafelé, hogy a fo- 40 lyadék túlhevítésének veszélye a csőkígyó minden részében elkerülhető legyen. A vákuumnak a tovaterjedése tehát olyan helyig történhetik, amelynél az olaj hevítése utóbbira károsan hatna, ha ott nem 45 volna vákuum. A vákuum hatásának a csőkígyó meghatározott szakaszára való ilyen kiterjesztését azáltal érhetjük el, hogy a csőkígyó átmérőjét az olaj belépési helyétől 50 kilépési helyéig fokozatosan vagy lépcsőzetesen nagyobbítjuk. Ezáltal a csőkígyó falain fellépő súrlódás megfelelően csökken, mert a kiterjedő olaj egyenletes, csekély nyomással hat a csőkígyó falaira, 55 míg túlnyomásos telepeken a súrlódási veszteségek annál nagyobbak, minél hoszszabb az olaj útja a csőkígyókban. A csőkígyóban levő hőmérsékletének magassága szerint a vákuum is növekszik és a 60 kilépési helynél, ahol tehát a hőmérséklet a legmagasabb, a vákuum is a legnagyobb lesz. A hevítőkígyó átmérőjének megnövelése a kilépési vége irányában kiküszöböli az ellennyomás jelenségét, 05 amely más telepeknél az olaj vándorlását befolyásolja. Minél hosszabb az olaj útja a csőkígyóban, annál erősebb ez az ellennyomás, mely a súrlódásra vezethető viszsza, ha csak ezt a nyomást a csőkígyó át- 70 mérőjének megnövelésével el nem hárítjuk. A találmány szerinti hevítőkígyó ezek szerint úgy van kiképezve, hogy az egész telepet alacsony hőmérsékletnél lehet 75 üzemben tartani, ami által kevesebb tüzelőanyag fogy, mint az ismert olajdesztilláló telepeken. A fűtőkígyó belső átmérő-