96495. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a koaguláció megindítására fehérjeféléket vagy ezek származékait avagy más nyálkás vagy kolloid alkatrészeket akár szerves, akár szervetlen vegyületek alakjában tartalmazó anyagokban

Megjelent 1929. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LETRAS 96495. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás a koaguláció megindítására íehérjeféléket vagy ezek származékaikat avagy más nyálkás vagy kolloid alkotórészeket akár szerves, akár szervetlen vegyületek alakjában tartalmazó anyagokban. Société Industrielle du Lang-uedoc cég- Montpellier (Franciáország). A bejelentés napja 1928. évi március hó 26-ika. Franciaországi elsőbbsége 1927. évi március hó 26-ika. A kémiai iparban íehérjeféléket vagy ezek származékait, avagy más nyálkás vagy kolloid alkotórészeket akár szerves, akár szervetlen vegyületek alakjában tar-5 talmazó anyagok szűrése nagy nehézsé gekbe ütközik. Sokféleképen kísérleteztek már e nehézségek legyőzésére és alkalmaztak eközben minden elképzelhető szűrőszerkezetet, 10 mint pl. szűrősajtókat, forgó szűrőket, merülő szűrőket stb. E kísérletek nem maradtak teljesen eredmény nélkül, azonban számos anyagra nézve még nem találtak módot a szűrés-15 nek gazdaságos, ipari kiaknázásra alkalmas keresztülvitelére. Ilyen anyagok példáiként megemlíthetők: az „agro-cotto" kereskedelmi elnevezés alatt ismert besűrített citromlé, a folyós vagy folyóssá 20 tett borseprő és általában a fentemlített anyagokat tartalmazó gyümölcsnedvek vagy ezeknek maradékai. Laboratóriumi kísérletekből kitűnt, hogy ha sikerül a szóban forgó anyagokat 25 szűrés előtt koagulálnunk, a folyadék el különítése a szilárd alkotórészektől sok kai könnyebben keresztülvihető, anélkül, hogy új vagy bonyolult szerkezetű rende zésre volna szükség. 30 Formaideliidot már régóta használnak a kémiai iparban a koagulálás megköny< nyítésére. Ha azonban, a legtöbb esetben, aránylag csekély kereskedelmi értékű anyagok kezeléséről van szó, akkor a for-85 maldehid nagy áxa miatt nem alkalmazható, eltekintve attól, hogy a kezelendő anyagok több alkotórészével, pl. gyümölcssavakkal vegyületbe lép. A találmányt tevő eljárásban az anyagot pl. autoklávban nyomás alatt főzés- 40 nek vetjük alá. A nyomás nagysága és a főzés időtartama az anyag mineműsége szerint változik. Főzés után esetleg ásványi savat adunk az anyaghoz olyan mennyiségben, hogy 45 az egész anyagot határozottan megsavanyítsa, ill. az anyagban levő sókból a szerves savakat szabaddá tegye. Ha a következő munkafolyamatokban ezt a folyadékot az anyag mineműsége 50 szerint változó csekély mennyiségben a kezelendő anyagba visszük, akkor ez sokkal könnyebben indul alvadásnak. Az előbb már kezelt anyagnak hozzáadása az újonnan kezelendőhöz az utóbbi- 55 nak fizikai állapotát teljesen megváltoztatja és a szűrést könnyen és gazdaságosan keresztülvihetővé teszi. Nincs szükség tehát újabb és újabb mennyiségű drága kémiai szerek beada- 60 golására, hanem a következő munkafolyamatokban a koagulációt tisztán az előbbi munkafolyamatból eredő anyag csekély mennyiségének hozzáadásával is megindíthatjuk. 65 Az új eljárásnak előnyei a következők: 1. Nagy gazdaságosság, tekintettel arra, hogy a koaguláció megindítása csak anynyiba kerül, amennyi költséget képvisel az a gőzmennyiség, amely az előző munka- 70 folyamatból vett kis mennyiségű anyag-