96464. lajstromszámú szabadalom • Nyomásszabályozó
- 2 — res térben, amely a (c) szelep számára való térrel a (h) csatorna útján össze van kötve, az ismert (i) kapcsolódugattyú a (k) tömítőfelülettel van elhelyezve, amely 5 utóbbi a kikapcsolómozgásnál az (1) fenékben elrendezett tömítőtárcsára felfekszik. Az üreges dugattyúszerű (o) szelep üregében (m) akasztóberendezés van elrendezve, amely átmegy a csőalakú (n) 10 toldaton és az (o) húzórúgóval áll kapcsolatban, amely utóbbi (p) felfüggesztés útján a külső csavarmenettel ellátott (q) hüvelyhez kapcsolódik; ezen hüvely a rúgóí'eszültség és ezáltal azon nyomás szabá-15 lyozására szolgál, amelynél a kikapcsolómozgása végbemegy. Erre a (q) hüvelyre van az (r) biztosítócsavaranya felcsavarodva. A csőalakú (n) toldatnak külső felülete úgy van kiképezve, .hogy 20 ezen toldat körüli levegőrés a (c) szeleptest felemelésénél olyan mértékben változik, amely az (o) rúgónak a szeleptest emelésénél növekedő feszültségével megszabott arányban áll. 25 A berendezés működését a 2. ábra kapcsán fogjuk megmagyarázni. Az (a) hengerben lazán van vezetve a (c) dugattyú, amely a henger szabad terét nem tölti ki teljesen, hanem egy keskeny 50 gyűrűsteret hagy szabadon, amely olyan nagy, hogy a kapcsolódugattyú mozgásához szükséges levegőmennyiség azon átléphet. A (c) dugattyút egy húzórúgó a (d) középátmérőjű szelepülőkére húzza le. Á 35 húzóerőt, amelyet az (o) rúgó emellett kifejt, (Zl)-el jelöljük. Ezen (Zl) erővel szemben működik a (Pl) erő, amelyet a rajzban fel nem tüntetett, (b)-hez csatlakozó tartányban felhalmozott nyomóközeg nyo-40 mása létesít. Ha a (Pl) erő a (Zl) erővel szemben csekély értékkel növekszik, akkor a (c) dugattyú (d) ülőkéjéről felemeltetik. Elvkor a (c) dugattyúnak alsó (n) toldata kö-45 rül egy gyűrűalakú rés nyílik, amelynek pontosan olyan nagynak szabad lennie, hogy a résen átáramló nyomóközeg a (3) pótfelületre a (Pl) erővel összegeződő póthatást fejtsen ki, amelynek az a törek-50 vése, hogy a (c) dugattyút felemelje. Ha már most az áteresztés teljesen szabad volna,, akkor a dugattyú elegendő nagy dugattyúátmérő esetén minden további nélkül a véghelyzetbe löketnék. Elegendő 55 nyomáscsökkenés után a dugattyú visszamenetét megkezdené. Ez a dugattyúnak akadálytalan mozgása esetén, azaz ha a nyomóközeg számára való belépési keresztmetszet elegendő nagy és változatlan maradna, a nyomáscsökkenés arányában 60 lassan menne végbe. A kezdeti nyomáscsökkenéshez, amely a dugattyú visszafelé mozgásának bevezetéséhez szükséges, még igen tetemes kiegészítő nyomáscsökkenés volna szükséges, hogy a dugattyú 65 visszafelé mozgása a véghelyzetig végbe menjen. Már most oly célból, hogy a találmány tárgyánál a szelepdugattyú pillanatnyi zárását létesítsük, a szelepdugattyú helyzetét mozgása közben a külön 70 leges dugattyútoldattal szabályozzuk, Ezen dugattyiitoldat miden lökethelyzetben az átmeneti keresztmetszetet aképen változtatja meg, hogy a változó rúgóellenáhásnak ellenére a dugattyú minden lö- '5 kethelyzetben megközelítőleg egyensúlyban van; azaz a mindenkori (Zl, Z2, Z3) síi), riigófesziiltségekkel szemben (Pl, P2, P3) stb. erők működnek, amelyek mindig csak csekély értékkel nagyobbak, mint a 80 hozzátartozó rúgóerők. A (P) és (Z) közötti értékkülönbség szabja meg azt a a nyomáscsökkenést, amelynél a szelep akadálytalanul ülőkéjére esik. Tegyük fel, hogy a dugattyú a (II) 85 helyzetben van, akkor az (n) toldat olyan átmenetet tesz szabaddá, amely annyi közeget enged keresztüláramlani, hogy az eredő (Pl + P2) nyomás (statikai + dinamikai nyomás) valamivel nagyobb, mint f>0 a (Zl + Z2) rúgófeszültség. Képzeljük most a dugattyút egy új (III) állásban, ekkor a toldat ismét nagyobb átmeneti keresztmetszetet tesz szabaddá, úgyhogy a (Z3)-mal megnagyobbított 95 (Zl + Z2 + Z3) rúgóellenállásnak nagyobb (P1 + P2 + P3) nyomóerő felel meg. fia a különböző dugattyúhelyzetek lehetséges számát és az ezen helyzetekhez tartozó átmeneti keresztmetszeteket elképzeljük, 10( akkor megkapjuk az (n) dugattyútoldatnak azon alakját, amelynek elméleti megállapítása igen nehéz, gyakorlati kísérletek útján azonban könnyen megállapítható. 10Í Ha a dugattyú véghelyzetében a (g) ütközőhöz érkezett, akkor az a már most csak statikailag ható tartánynyomás által a rúgófeszültsége ellenében az ülőkén megtartatik. ll( Legyen pl. kikapcsolási nyomás a tartályban 6 atm. és a dugattyúnak az (e) ülőke által bezárt része = 5 cm2 , akkor a statikai nyomás, amely a dugattyút véghelyzetében tartja = 30 kg. Ezen löket- tu helyzetben a rúgófeszültség 29 kg. Ekkor a dugattyúnak visszafelé mozgása 0.2 atm. nyomáscsökkenésnél lép fel. Az
