96451. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kötszövött rendes harisnya előállítására

Megjelent 1929. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jj§B3| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96451. SZÁM. — XlV/b. OSZTÁLY. Eljárás kötszövött rendes harisnya előállítására. A. Róbert Wieland Strumpffabriken cég Auerbach (Érchegység). A bejelentés napja 1927. évi november hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1926. évi november hó 26-ika. A találmány kötszövött rendes harisnya előállítására vonatkozik, melynek sarok­részei oldalra való, úgynevezett kifelé fe­déssel egyidejűleg a köztük fekvő lábrész 5 megmunkálása közben készülnek. Ezeknél az eddig ismertté lett eljárásoknál az áru­darabot a sarokfelsőrészek megmunkálása közben kifelé fedéssel bővítették, mire a sarokalsórészek képzésekor befelé fedéssel 10 kisebbítették. A jelen találmány újdonsága abból áll, hogy a sarokfelületeket csak kifelé fedés­sel képezzük és a teljes sarokhosszúság elérése után mindkét oldalon tetszőleges 15 számú szemet letolunk. A befelé fedés, ill. kisebbítés a sarokalsórészben itt nem for­dul többé elő, amitől lényegesen egysze­rűsbített munkamenet adódik, amennyi­ben a fedők mozgási iránya folytonosan 20 ugyanaz marad és a sarokrészek megmun­kálása közben az árufeszültségek elkerül­tetnek. Harisnyák előállításánál a munkamenet az új eljárás szerint a következő: 25 A sarokrészeket az ismert széles fedők vagy egyéb alkalmas készülék, pl. úgy­nevezett Jacquard-petinet-berendezés se­gélyével megfelelő árukiszélesbítés mellett, esetről-esetre egy vagy több szemsor után 30 egy vagy több tűvel oldalirányban kifelé dolgozzuk, amíg azok elegendő hosszúak lesznek és az árudarab elegendő bővítést kapott. Ezután mindkét oldalon ismert mó­don bizonyos számú szemet letolunk a köt-35 szövőszéktűkről, hogy az árudarabot a láb részére szükséges áruszélességre keske­nyítsük. Ezáltal a mellékelt rajz 1. ábrá­ján feltüntetett sarokalak jön létre. Mi­után még a lábrészt is elkészítettük, a ha­risnyát letoljuk a tűkről és széleit, mint íO ismeretes, összeláncolással és varrással egymással összekötjük, amint ez a 2. áb­rán látható. Az eljárás egy másik foganatosítási módja szerint a sarokrészek megmunká- 45 lása közben egy bizonyos ponttól, pl. a 3. ábrán rajzolt (a—a) vonaltól kezdve, a sarokszemeknek csak egy részét fedjük tovább kifelé, és pedig úgy, hogy a kifelé fedési vonaltól mindig kevesebb szemet 50 viszünk át kifelé. Az árudarabot ekkor az (a—a) vonaltól kezdve (3. ábra) tovább nem szélesbítjük és szabályos áruéi kép­zésére egy vagy két szegélyszemet tűiken függve hagyunk, úgyhogy a 3. ábrán lát- 55 ható eltört szögletek jönnek létre. Egy további kiviteli mód abból áll, hogy általában pontosan úgy dolgozunk, mint a 3. ábrával kapcsolatban ismerte­tett kiviteli módnál az (a—a) vonaltól 60 kezdve azonban a sarokrészeket nem egész szélességükben, tehát a legkülsőbb áruélig fedjük kifelé, hanem nagyobb számú szegélyszemet hagyunk meg tűi­kön. Ezáltal a belső, megmaradó szem- 65 rudacskákon úgynevezett fedővirágocs­kák (b, b) képződnek (4. ábra), melyek az ismert francia saroknak jellegzetes ismer­tető jelei és melyek folytán a sarok kiné­zése még inkább javul. 70 Az új eljárás alkalmazásakor egyre­megy, hogy a sarokrészek egy vagy több tűvel fedetnek-e kifelé és hogy a kifelé fedés mindegyik szemsorban ismétlődik-e vagy csak több ilyen sor után. Épúgy mel- 75 lékes az is, hogy a sarokrészeket külön

Next

/
Oldalképek
Tartalom