96433. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilárd égési anyagok lepárlására fűtőgáz segélyével

Megjelent 1929. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96483. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés szilárd égési anyagok lepárlására fűtő gáz segélyével. Nielsen Haralcl magánmérnök London, Laing Bryan igazgató Hatíield London m. A bejelentés napja 1927. évi szeptember hó 26-ika. A találmány tárgya eljárás és berende­zés szilárd (halmozállapotú) égési anya­gok lepárlására.. A találmány szerinti el­járásnál az égési anyagok lepárlása adott 5 esetben túlhevített és ellenáramban veze­tett gáz vagy gázelegy rendelkezésre álló melege segélyével történik. A lepárlás ré­vén alacsony hőmérsékleten csekély meny­nyiségű állandó gázok mellett gőzalakú lO lepárlási termékek keletkeznek, amelyeket a fűtőgázokkal együtt a tüzelőanyag mozgásával ellenkező irányban elveze tünk, míg magasabb hőmérsékleten lénye­gileg állandó gázok képződnek. Az eljá-5 rást előnyösen forgó dobokban fogana­tosítjuk ; mindenik hőmérsékletszakasz, vagyis az alacsony hőmérsékleten való le­párlás és a magas hőmérsékleten való le­párlás számára azonban egy-egy külön 0 retorta is elrendezhető. Az alacsony hő­mérséklet övében keletkező gőzalakú le­párlási termékekből ismeretes módon kon­denzálás útján nyers olajat állítunk elő, amelyet külön lepárlási és finomító eljá-5 rások segélyével egyes alkatrészeire bon­tunk. Ezen lepárlásnak különösen fontos végterméke kenőolaj. Nem sikerült azon­ban eddig sem magas, sem alacsony hő­mérsékleten való lepárlási eljárás segé­] lyével bitumenes égési anyagokból hasz­nálható kenőolajat előállítani. Ha szenet olaj előállítása céljából le­párolunk, akkor a gáztalanítás úgyneve­zett endothermikus szakaszában bizonyos > melegmennyiségre van szükség, amely a száraz szén kg-jaként 200—300 kg kalóriát tesz. Az a melegmennyiség, amely az egyes szénrészeeskék belsejébe behatol, a következő feltételektől függ: 1. A fűtőközeg és a szén között levő hő- 40 mérsékleti különbség, 2. A szén felülete, amely a fűtőközeg behatásának ki van téve. 3. A melegátszármaztatási tényező, amelynél az időtartam is figyelembe van 45 véve. 4. Az az út, .amelyet a melegnek a szén­ben meg kell tenni. Ezen tényezőkből tevődik össze a heví­tési munka. 50 Minthogy az olajok nagyon érzékenyek azon hőmérsékletekkel szemben, amelyek magasabbak, mint azok a hőmérsékletek, amelyeknél az olajok keletkeznek, ennél­fogva a hőmérséklethatároknak, ameny- 55 nyire csak lehetséges, közel egymáshoz kell feküdni. Hogy ezt elérhessük, a fel­sorolt tényezők közül az egyiket vagy a másikat meg kell változtatni. Például a felület jelentékenyen megnövelhető, vagy 60 pedig az az út, amelyet a melegnek meg kell tenni, hogy az egyes szénrészecskék középpontjáig juthasson, a szén őrlése út­ján megrövidíthető, végül az időtartam is jelentékenyen meghosszabbítható. Mint- 65 hogy azonban nem mindig ajánlatos a lepárlandó szenet megőrölni, különösen olyan szén esetén, amely nem sül össze, ennélfogva az időtényezőt kell meghatá­rozni. Ha ellenben összesülő szén kerül 70 feldolgozásra, amely a retortában rögöket képez, még akkor is, ha azt finoman meg­őrölt állapotban adagoljuk, akkor az idő­tényezőt meg kell nagyobbítani, ha az egyes szénrészecskék külső és belső réte- 75 gei között nagyobb hőmérsékleti különb­ségeket elkerülni kívánunk, mivel az ilyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom