96428. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázok vagy gázelegyek kezelésére kontaktusanyagokkal

Megjelent 1929. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI X^HI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96428. SZÁM. IV/L OSZTÁLY. Eljárás és berendezés gázok vagy gázelegyek kezelésére kontaktnsanyagokkal. Metallbank und Metallurgische Gesellschaft A.-G. cég Franfurt a/M. A bejelentés napja 1927. évi november hó 15-ike. A találmány tárgya eljárás és berende­zés gázoknak vagy gázelegyeknek kontak­tusanyagokkal való érintkezésbe hozására. Eddig e célra az ismert kontaktustornyo-5 kat vagy kemencéket használták, melyek­nek kontaktusanyagból álló töltésén ke­resztül vezették a gázt. Ezen üzemrendszer a költséges kontaktusanyagból igen nagy mennyiségeket tesz szükségessé és tetemes 10 erőt igényel arra, hogy a gázok az egész átáramlási keresztmetszetet kitöltő kon­taktusanyagon keresztülhajtassanak. Ezen hátrányok elkerülhetők, ha a találmány értelmében a gázt magábanvéve, ismeretes 15 csendes elektromos kisülések révén hoz­zuk a kontaktus anyaggal érintkezésbe. E célból a gázt a kontaktusanyaggal bevont, vagy a kontaktusanyagból álló elektródá­kon keresztül vagy azok mentén áramol-20 tatjuk s eközben ellentétes polaritással fel­töltött nagyfeszültségű (egyen- vagy válta­kozóáram) elektromosságot kisugárzó elek­tródák hatásának vetjük alá. A gázban a sugárzó elektródák révén előidézett örvény-25 lések biztosítják azt, hogy a gáz minden része az elektromos mezőn való áthala­dása közben érintkezésbe jut a kontaktus­felületek gyanánt szolgáló elektródákkal. Emellett azonban az elektródák a gáz át-30 áramlásával szemben nem képeznek aka­dályt, úgyhogy az eddigi erőszükséglet el­esik. Ehhez járul még a kezelést elő­segítő, a sugárzó elektródák által előidé­zett aktiváló, pl. ozonizáló hatás is. Rend-35 kívül gazdasági jelentőséggel bír az a kö­rülmény, hogy a találmány szerinti eljá­rásnál az eddigiekhez képest minimális mennyiségű kontaktusanyagra van csak szükség. 40 Ismeretes, hogy a gázok reakcióképes­sége a reakció előhaladtával gyengül, vagyis a gáz a kémiai folyamat vége felé lényegesen lomhábban reagál. Ezt a kö­rülményt az által ellensúlyozhatjuk, hogy az elektromos berendezés sugárzóhatását 45 úgy szabályozzuk, hogy az átalakulási fo­lyamat irányában fokozódjék; vagy hogy az ellenelektródán a kontaktusanyagot meg­felelő módon osztjuk el, vagyis a gáz kilépési helyének közelében több kontak- 50 tusanyagot rendezünk el, mint a belépési hely szomszédságában. Kitűnt továbbá, hogy bizonyos esetekben a kémiai átalakítást minimális mennyiségű kontaktusanyagok révén is előidézhetjük 55 azáltal, hogy kellő magas hőmérséknél tesszük ki a reakcióba viendő gázt az elektromos sugárzómező hatásának. Az ek­kor létesülő aktivált gáz, pl. ozon in statu nascendi kapcsolódik a gázmolekulákhoz 6'0 s pl. kénessavból kénsavanhydridet képez. A találmány szerinti eljárás foganatosí­tására szolgáló berendezés egy vagy több földelt csőelektródából áll, melyek kon­taktusanyagból vannak képezve, vagy belső 65 kontaktusanyagbevonattal (pl. platinasbest stb.) vannak borítva. A csövek axisaiban a csőfaltól szigetelten foglalnak helyet a hu­zalokból, láncokból, éles szélű szalagokból, rácsból, stb. képezett nagyfeszültségű su- 70 gárzó-elektródák. Az egész szerkezet tem­perálóköpenybe van szerelve, úgyhogy a csőfalakat kívülről hűteni vagy fűteni le­hessen, miként ez a kénsavanhydrid elő­állítására szolgáló, kontaktusanyaggal töl- 75 tött csőnyalábokkal bíró ismert kontaktus­kemencéknél szokásos, melyeknél azonban a csövek nem képeznek a találmány ér­telmében vett elektródákat. Az eljárás kivitelére alkalmas berende- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom