96420. lajstromszámú szabadalom • Szemléltető számolótábla a tizes számrendszer érzékeltetésére

Megjelent 1929. évi október hó 15-én. MAGYAR IÍIRALYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 96420. SZÁM. IX/g. OSZTÁLY. Szemléltető számolótábla a tizes számrendszer érzékeltetésére. Kárpáti Ernő polgári iskolai igazgató Nagyatád. A bejelentés napja 1927. évi december hó 21-ika. Elsőbbsége 1928. évi március hó 16-ika. Ismeretes, hogy alsóbbfokú számtani oktatás terén az elemi iskolák, a többi tantárgyhoz viszonyítva, csak gyenge eredményt tudnak felmutatni. Oka ennek, 5 hogy a tizes számrendszert a tanulókkal nem tudják eléggé érzékeltetni és különösen nem tudják a helyértéknek fogalmát a gyermekekkel jól megértetni. Ez annál kevésbbé sikerül, mivel az elemi iskolák-10 ban használatos orosz számológép erre teljesen alkalmatlan, mivel az az 1-től 100-ig terjedő számkörben a számokat „egyesekre" vagyis a tizes számrendszer legalacsonyabb rendű egységeire felbontva 15 szemlélteti és a „tizes" fogalmáról hamis képet ad, mivel az egy sodronyra felfűzött tíz golyó sohasem adja az egy „tizes"-nek, hanem mindig csak a tíz ,.egyes"-nek benyomását. 20 Az elemi iskola első és második osztálya ban a tanítás túlnyomó részben csak a mennyiségek szemléltetése és a fejszámolás jegyében folyik, míg az írásban való számolás, amivel kapcsolatban a hely-25 érték helyes fogalma nélkülözhetetlen, a felsőbb osztályoknak a tárgya. Ha azonban az alsóbb osztályokban a tanuló nem szerzi meg a helyérték helyes fogalmát, úgy a felsőbb osztályokban az 1-től 100-ig, 30 sőt 1-től 1000-ig való számolásnál mindig bizonytalan és ingadozó lesz és az 1-től 1000-ig terjedő számkörben a számokat, a tizes számrendszer elvének megfelelően, egyes, tízes és százas egységekből össze-35 rakva, helyesen elképzelni nem tudja, mivel ehhez hiányzik az előző, megfelelő, alapos és szemléleti oktatás. A találmány szerinti számológép, illetve számolótábla mind e hátrányokat kiküszöböli. A találmánynak néhány példáké- 40 peni, kiviteli alakja a rajzon látható és pedig az 1. ábra az első kiviteli alaknak távlati képe, a 2. ábra ahhoz tartozó részleteket, távla- 45 tilag mutat, a 3. ábra az 1. ábra szerinti számolótáblának egy másik alkalmazási módját szemlélteti, a 4. ábra ehhez tartozó részletet, az 50 5. ábra az 1. ábra szerinti számolótáblához tartozó számolóeszköznek egy további kiviteli alakja oldalnézetben és felülnézetben, a 7. ábra az 1. ábra szerinti számolótáblá- 55 nak egy változata, a 6. ábra ahhoz tartozó részleteket szemléltet, a 8. ábra végül az orosz számológépnek a találmány elvén való átdolgozását és töké- 60 letesítését tünteti fel. Az 1—2. ábrák szerinti kiviteli alak négyzetalakú deszkából áll, melyet a (c, d) vonalkereszt négy (e, g, j, i) négyzetre oszt fel. Az egyik, felső jobboldali (e) 65 négyzetben kilenc darab (f) furat van, amelyeknek elrendezése a dominójátéknál használatos játékkövek pontjelzésének felel meg, mely elrendezés tudvalevőleg számképeknek érzékeltetésére és szemlélte- 70 tésére igen alkalmas, mivel az egytől— kilencig terjedő számkörben minden egyes számértéknek jellegzetes és könnyen felismerhető számképe van, melynek számértéke az alakbeli elrendezés alapján köny- 75