96400. lajstromszámú szabadalom • Kicsákózott, felhajlított nyelvekkel bíró rostalemez cséplőgépek szalmarázói számára

Megjelent 1929. évi október hó 15-én. :: AGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96400. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Kicsákoéott, felhajlított nyelvekkel bíró rostalemez cséplőgépek szalmarázói számára. Graepel Friedrich gyáros Halberstadt. A bejelentés napja 1927. évi szeptember hó 19-ike. A jelen találmány oly cséplőgépek szalmarázóinak rostalemezére vonatkozik, melyek a szalmarázó ládákon kívül még külön rövid utánrázóval és a magvaknak 5 a polyvától való elkülönítésére szolgáló berendezéssel bírnak. A rostalemeznek síkjából nyelvek akként vannak kicsákozva és szög alatt felhajlítva, hogy hosszfelületükkel a lengés irányával párhuzamosan 10 vagy ehhez hegyesszög alatt állnak. A mellékelt rajzban a találmányt képező rostalemez, példaképen három foganatosítási alakban van feltüntetve. Az 1. ábra az első foganatosítási alak egy 15 darabjának felülnézete, melynél a nyelvek egymáshoz képest eltoltan vannak elrendezve és a rostalemeznek ugyanazon oldalára felhajlítva, ahol is a nyelveknek felülete a rosta lengésének irányával párhuza-20 mos. A 2. ábra metszet az 1. ábrának A—B vonala szerint. A 3. ábra metszet az 1. ábrának C—D vonala szerint. A 25 4. ábra a második foganatosítási alak egy darabjának felülnézete, melynél a nyelvek ugyancsak egymáshoz képest vannak eltolva és hosszefületük a lengés irányával párhuzamos, csakhogy a nyelvek 30 soronkint váltakozva az ellenkező oldalra vannak felhajlítva. A nyelvek felhajlítása által keletkezett átmeneti nyílások közötti felületrészeken köralakú lyukak vannak kiképezve. Az 35 5. ábra metszet a 4. ábrának A—B vonala szerint. A 6. ábra metszet a 4. ábrának C—D vonala szerint. A 7. ábra a harmadik foganatosítási alak egv darabjának felülnézete, ahol is a nyel- 40 vek ugyanazon oldalra vannak felhajlítva, de hegyesszög alatt állnak a lengés irányára. A 8. ábra metszet a 7. ábrának C—D vonala szerint. 45 A rostalemez lengési iránya a rajzon nyíllal van feltüntetve. A (c) nyelveknek (a), illetve (b) élei, melyeket azáltal létesítünk, hogy a nyelvek alakjának megfelelő, azaz háromszögalakú daraboknak 50 két oldalát a rostabádogból kivágjuk és a harmadik oldal körül szög alatt felhajlítjuk, képezik a lökő éleket, melyek a szalmát előretolják. A (c) nyelvek oly síkokban fekszenek, melyek a rostalemez 55 lengésének irányában vagy ezen irányhoz hegyesszög alatt állanak. A lapok a háromszögű alak helyett más célszerűnek látszó alakkal is bírhatnak. A nyelvek között tetszőleges kiképzésű lyukak vagy Graepel- 60 féle szabadalmak szerinti kettős orrok is lehetnek elrendezve. A nyelveknek a lengés irányához képest hegyesszög alatt való elrendezése azon meggondoláson alapszik, hogy célszerű a nyelvek révén a polyvára 65 és a magvakra lökő hatást kifejteni. Ilyen hatást a rostalemeznek mozgásával párhuzamosan fekvő nyelvek nem fejthetnek ki. A nyelveknek a rostalemez lengési irányához hegyesszög alatt való elrendezé- 70 sénél a nyelveknek a rostalemez előremozgásánál, előre irányított felülete a nyelvek által talált polyvarészeknek vagy magvaknak csekély lökést ad, mely ezen részeket vagy magvakat a szomszédos lyu- 75 kakhoz viszi; hátrafelé történő mozgásnál a nyelveknek hátsó oldala hasonló módon működik. A jelen találmány pl. oly szalma-