96363. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulózának gyengén elfásodott növényekből mint gabona-, tengeri-, rizs-, len-, bambusz-szalmából nádból és hasonló növényi anyagokból való előállítására
— 2 — monoszulfitszennylúgok bepárlásánál és elégetésénél, a zavaró szagjelenségek ugyanolyan mértékben lépnek lel, mint a nátron- és a nátronszulfát-el jár ásnál. 5 Ezen hiusult meg Schacht eljárása. Fontos követelmény a szennylúgok ár íalmatlansága is, úgyhogy azok kisebb A'ízfolyásokba is, ' elő-vízcsatornán való keresztülhaladás után, lebocsáthatók. Í0 Bár a 388,998. számú német szabadalmi leírás adatai szerint, vízzel való elő-extrahálás által a vegyszerfelhasználás csökkentése lehetséges, azonban ismert módon minden kettős manipuláció az eljárások 15 nagyipari bevezetését megnehezíti. Számos kísérlet már most azt mutatta, hogy lényegesen kisebb monoszulfitmenynyiségekkel, mint amely mennyiségek az eddigi eljárásoknál alapúi vétettek, maró-20 alkáliákkal és alkálikarbonátokkal vagy gyorsítókkal kapcsolatban, teljesen kielégítő feltárás érhető el. Ennek megfelelően a találmányt az jellemzi, hogy cellulózának gyengén elfáso-25 dott növényekből való előállításánál, főzőlúgok felhasználása mellett, amelyek alkálimonoszulfitokat, maróalkáliákkal ér, alkálikarbonátokkal vagy alkáliszilikátokkal, cinkátokkal, aluminátokkal, borá-30 tokkal vagy oleátokkal elegyítve tartalmaznak, az alkálimonoszulfitok súlya 100 kg. nyersanyagra számítva 12%-ot vagy annál is kevesebbet tesz ki. A találmány értelmében sikerült, pl. 35 gabona-, rizs- és tengeriszalmánál már 7—8^% nátriummonoszulfittal, 3.5% marónátronnal és 0.5% nátriumkarbonáttal, légszáraz anyagra számítva, oly messzemenő feltárást elérni, hogy a fehé-40 vitás a legtisztább fehérig már 4.5% aktív klórral megvalósítható. Könnyen megérthető, hogy a feltárószerek ily csekély mennyiségének használatánál, fokozott kihasználás érhető el 45 és egészen különösen kiméit erős rost nyerhető. Az alábbi kiviteli példák az eljárást, úgy amint az a szalmafeltárásnál alkalmazásra kerül, ismertetik. 50 Megfelelő nagyságú golyó- vagy buvafőzőbe, pl. 1000 kg. szalmaszecskát töltünk, mimellett a töltőteret lehetőleg jól kihasználjuk. Ezután 85 kg Na,SO.> 35 kg NaÖH 5 kg Na2 C08 .55 oldatát adjuk hozzá, mimellett a folyadékmennyiséget úgy állapítjuk meg, hogy a lúgkoncentráció lehető nagy maradjon, azonban a szalma eléggé átitatódjék és az elégések elkerültessenek. Ezt követően a főzőt lezárjuk, gőzhozzávezetés által 60 való melegítés mellett 30—40 percig for gátjuk és azután gyorsan szellőztetjük. Ezt követi a főzés, gőzhozzávezetés és a hőmérsékletnek 160—170° C-ra való emelése mellett. A főzés, az átitatást, a szel 65 lőztetést ós az előfőzést beleértve, 5 Yi óra alatt befejeződik. A főzőt kifújjuk és az így kapott anyagot a szokásos módon továbbkezeljük. A lúgösszetétel az alábbiakban ismer 70 letett módon is megválasztható: 8.5% Na2 S03 1 1f l _ . ,, . 2 % NaOh ^ ií g legszaraz szalnia-3.5% Na2 SiO, ) szecskára számítva. A főzési folyamatot ugyanúgy visszük keresztül, mint az előző példában. A teljes főzési idő, az átitatást és az előfőzést 75 beleértve, 454 órára csökken. Rizs-szalma feltárásához már 7.5% Na2 SO.j elégséges, míg nádhoz (Phragmites) és bambuszhoz, a többi felsorolt: vegyszerek mennyiségének betartása mej- 80 lett, 12% szükséges, A felsorolt kiviteli példák szerinti főzőlúgokban, a lúgösszetétel és a feldolgozandó nyersanyagok szerint, változó mennyiségben kerülnek a maróalkáliák, 85 alkálikarbonátok csekély mennyiségeivel kapcsolatban alkalmazásba. Ha ezen, maróalkáliákat vagy alkálikarbonátokat tartalmazó főzőlúgokkal, pl. gabonaszalmát vagy hasonló, a klorofil átalakulási 90 termékeit nagy mennyiségben tartalmazó nyers növényeket tárunk fel, szennylúgok válnak ki, melyek koncentrált állapotban sötétbarna színezést és szappanszerű tulajdonságot mutatnak. 95 Megfelelő kezelés által ezen szennylúgokból sárgás festékanyag nyerhető, mely savak hatása alatt színtelenné válik. Ez a festékanyag, a feltárási folyamat alatt, a nyert cellulózára, a főzés ál- 10C tal nemcsak, hogy, úgyszólván, rávonódik, hanem a rostok legfinomabb hajszálcsöveibe is behatol és csak nehezen és jelentős idő- és rostveszteséggel mosható ki teljesen. Azonban ez az anyag később 10E a fehérített anyag megsárgulását okozza. Az említett jellegű nyers növények, pl. gabonaszalma feltárásánál tehát előnyös ezen sárga festékanyag keletkezését már eleve elkerülni, oly módon, hogy a maró- 11C alkáliákat és az alkálikarbonátokat a főzőlúgokból kihagyjuk.
