96354. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés jelek átvitelére és táv-vezérlésére

- 7 — átvitelt eszközlő szerv segélyével létesít­jük. Egy betű első átvitelét az elosztó első szektora és az első lyukasztó fogja fel, 5 azaz az összes első átvitelek felvételezése ugyanazon szalagon történik. Azonos mó­don történik az első megismétlés felvéte­lezése a második szalagon, a második megismétlés felvételezése a harmadik sza-10 jlagon stb. Ha az ismétlések száma nl, úgy n szalagot alkalmazunk, mely szala­gok közül mindegyik az átvitelek egyikét veszi fel. Ha a vevőben zavaró áramok lépnek 15 fel, úgy a szalagok egyikéhen vagy má­sikában oly perforálások fognak léte­sülni, melyek semmiféle átvitelnek sem felelnek meg. Könnyen beláthatjuk azon­ban, hogy rendkívül csekély annak való-20 színűsége, hogy az ezen zavaró áramok által létesített járulékos perforálások ezen szalagoknak pontosan megfelelő pontjaiban fognak fellépni. Ezen szalagok egymásrafektetése alkal-25 mával, amikor is az egy és ugyanazon átvitt betűnek megfelelő perforálások egybeesnek, a kapott összetett szalag egyetlen oly perforálást sem fog mutatni, mely zavaró áramoknak felelne meg. Ha 30 ezen öszetett szalagot egy rendes, önmű­ködő vagy pedig egy kissé módosított átviteli szervbe vezetjük be, mely egy­idejűleg n szalagot bocsáthat át, úgy az illető átviteli szervvel összekötött áttevő-35 készüléket működtetjük és ily módon a beérkezett táviratot nyomtatjuk. A táv­iratot rendes táviróberendezés segélyével helyesen tovább vihetjük át, ha ez kívá­natos, mely eset leginkább fog előfor-40 dúlni. Egyidejűleg a táviratot nyomtat­hatjuk is, hogy az átvitelt ellenőrizzük. Több papírszalag ilyen egymásrahelye­zése azonban csak az esetben lehetséges, ha az egyes jelek vagy betűk közötti tá-45 volságok az összes szalagokon pontosan azonosak. Ha ezen eset nem forog fenn, azaz ha az egyes perforálások osztása egyenlőtlen, úgy az egyes szalagokat megfelelő helyi átviteli készüléken bo-50 csáthatjuk át, mely azonos hosszúságú új szalagokat produkál. A különböző hosz­szúságú szalagok ezen átalakítása azonos hosszúságú szalagokká minden esetben lehetővé teszi a szalagok egymásra helye-55 zését és több szalag egyidejű áttevését. Amennyiben kívántatnék, a táviratot drót nélkül is újból átvihetjük, ha az át­viteli szervet elosztóhoz, ez utóbbit pedig alkalmas relais útján dróttalan adóhoz kapcsoljuk. 60 Változat. A felvételnél kapott szalago­kat különböző átviteli szervekbe vezet­hetjük be, melyek kontaktusai akként vannak kapcsolva, hogy az n számú sza­lag számára közös perforálások a távíró 65 visszaadó- vagy nyomtatókészülékbe munkaáramlökést küldenek. Ezen foga­natositási alak alkalmazása lehetővé te­szi az ismétlési időközök gyors változta­tását, 70 A leírt foganatositási példánál az adó­állomáson és a felvevőállomáson egy-egy hatszoros Baudot-féle elosztót alkalmaz­hatunk, ha három egymásra következő ismétléssel dolgozó rendszert tételezünk 75 fel. Emellett mindegyik elosztó három szektora az átvitelre, három szektora pe­dig a felvételre szolgál. Percenkénti 180 fordulatnak megfelelő elosztási sebesség helyett, mely a rendes 80 viszonyoknak felel meg, önként értető­dően nagyobb sebességeket is alkalmaz­hatunk, hogy nagyobb hatásfokot kap­junk. Az előbbi leírás értelmében a helyes 85 jelek kiválogatása azok időbeli helyzete alapján történt. A hamis jelek kiváloga­tása és kiküszöbölése azonban azok tér­beli koordinátái alapján is eszközölhető, pl. zárókilincsek, excentrikus tárcsák 90 stb. segélyével, amelyeket az egymásra következő leadások működtetnek. A he­lyes betűt a megfelelő szervek egybe­vetése alapján kapjuk, melyek ugyan­azon viszonylagos térbeli helyzetet fog- 95 lalják el. A kiválogatás végül az egy­másra következő leadások más jellegzetes sajátságai alapján is eszközölhető, pl. azok különböző frekvenciái alapján. A találmánynak az előbbiekben jelzett 100 összes foganatositási alakjai a következő általános meggondolásokon alapulnak: A találmány egy-egy betű vagy egy teljes hírközlés mindegyik elemi jelének többszöri megismétlésén alapul. Minden 105 esetben a felvett elemi jeleket azok jelen­tőségétől függetlenül jellemezhetjük azok x, y, z térbeli koordinátái és azok időbeli t koordinátája által. Ha egy leadott jelet az xo, yo, zo, to 110 koordinátáknak megfelelően vettünk fel, úgy ezen jel első megismétlése a követ­kező koordináták szerint fog végbe­menni: xx = X, (x0 v„ z0 t0 ), 115 y, = Y1 (X0 Vo z0 t0 ),

Next

/
Oldalképek
Tartalom