96329. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ont, antimont, ólmot és rezet részben oxidos, részben fémes alakban tartalmazó maradékok (residuumok) feldolgozására

Megjelent 1929. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96329. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Eljárás ónt, antimont, ólmot és rezet részben oxides, részben fémes alakban tartalmazó maradékok (residunmok) feldolgozására. Hüttenwerke Tempelhof A. Meyer cég Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1928. évi február hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi február hó 17-ike. A találmány tárgya eljárás ónt, antimont, ólmot és rezet tartalmazó olyan fémmaradékok feldolgozására, melyekben e fémek részben oxidált, részben fémes álla-5 pótban vannak jelen. A találmány szerint az ilyen nyersanyagokból az oxidált állapotban lévő fémeket egyenként, a további feldolgozásra alkalmas vegyületek alakjában vonhatjuk ki, 10 míg a fémes alakban jelen levő részeket az oxidoktól együttesen különíthetjük el és tetszésszerinti ismert módon dolgozhatjuk fel tovább. Az eljárást következőképen foganalo-15 sí tjük: A maradékokat maró alkali és alkaliklorid elegyének olvadékába visszük be; különösen jól vált be 3 s. r. marónátron és 1 s. r. konyhasó keveréke. A beolvasz-20 tás révén az ón, antimon és ólom oxidjai alkali-stannáttá, -antimoniáttá és -plumbáttá alakulnak, míg a rézoxid, mint ilyen oldódik az olvadékban. Ugyanekkor a fémes állapotban jelen levő fémek, még a legi-25 finomabban elosztott részecskék is, regulus alakjában gyűlnek össze. Csak ritkán fordul elő, hogy a réz egy része, ha magas olvadáspontú ötvözetek alakjában van jelen, a megolvadt többi fémen közbenső ré-30 teg alakjában marad úszva. Az olvadékot ezután a fémtömegtől elválasztjuk s ez utóbbit magában véve ismert módon dolgozzuk fel tovább. Az olvadékot már most vízben oldjuk, 35 mikor is az alkali-stannát és -plumbát oldódnak s esetleg kis mennyiségű rezet is oldatba visznek. Az alkiali-antimoniiát és a rézoxid főtömege oldhatlanul marad viszsza. Az alkaliantimoniát oldhatlanságának előfeltétele, hogy miként említettük, az, ol- 40 vadékot alkali-kloriddal létesítettük. A maradékról leszűrt oldatból az ólmot és az esetleg jelenlevő kis rézmennyisóget szulfidok alakjában választjuk le. A szulfidokról leszűrt, majdnem kizárólagosan 45 csak ónt tartalmazó lúgból az ónt magában véve ismert módon, pl. elektrolytikusan vonhatjuk ki; az ólomszulfidot ismert módszerek szerint dolgozhatjuk fel tovább és esetleg a rézfertőzménytől megszabadít- 50 hatjuk. A már csak csekély mennyiségű ónit és ólmot tartalmazó, célszerűen megszárított lúgzási maradékból a rézoxidot kénsav révén szulfát alakjában lúgozzuk ki, mely 55 oldatot azután ismert módon dolgozunk fel tovább. Az ezután visszamaradt aikalmantimoniát ugyancsak ismert módon dolgozható fel tovább. Ha a nyersanyagból a felsorolt fémek 60 egyike vagy másika hiányzik, az eljárást annyiban módosítjuk, hogy a hiányzó fémeknek megfelelő munkafokozatokat elhagyjuk. Szabadalmi igények: 65 1. Eljárás ónt, antimomt, ólmot és rezet részben oxidált, részben fémes állapotban tartalmazó maradékok feldolgozására, jellemezve azáltal, hogy a nyersanyagot maró alkáliával és alkali-kloriddal ősz- 70 szeömlesztjük, az olvadékot a fémes tömegek elkülönítése után vízzel kilúgozzuk, úgyhogy az ón és ólom alkali-stannát és -plumbát alakjában, esetleg kis mennyiségű rézoxiddal oldatba megy, 75