96313. lajstromszámú szabadalom • Villamos menyezetlámpa

Megjelent 1939. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96313. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Villamos mennyezetlámpa. Kovács János műszaki tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1927. évi július hó 12-ike. A találmány tárgya villamos mennye­zetlámpa-szerkezet, amelynek fő jellemző sajátsága, hogy a villamos lámpa, illetve lámpák hordására kengyel van elren-5 dezve, amely a lámpaszerkezet felerősítési gyűrűjéhez támaszkodik és kívánt esetben a lámpaszerelvényeken kívül a lámpaer­nyőt is hordja. Ezen tartókengyel alkal­mazása révén a lámpaszerkezet egysze-10 rűbbé válik, mimellett az anyagszükség­let és az előállítási költségek lényeges csökkentése érhető el. A tartókengyel a felerősítési gyűrű sík­jából befelé előnyösen a lámpák szerkezeti 15 magasságában van meghajlítva, aminek révén a lámpa kiálló részeinek, különösen az üvegburának térszükséglete csökkent­hető, úgyhogy annak veszélyeztetése sok­kal kisebb, mint az eddig használatos szer-20 kezeteknél. További jellemző sajátsága a találmány tárgyát képező lámpaszerkezetnek, hogy a tartókengyelnek helyenként ferdén való meghajlítása útján több lámpa elhelye-25 zése lehetséges a szerkezeti magasság, il­letve a térszükséglet lényegesebb növelése nélkül. A találmány tárgyának egyéb jellemző sajátságai a következő részletes leírásból 30 tűnnek ki, amelyben annak különösen vasúti kocsik számára való két kiviteli alakját a mellékelt rajzok kapcsán részle­tesen ismertetjük. A mellékelt rajzokon az 1. ábra egy lámpával felszerelt kiviteli 35 alak oldalnézete részben metszve. A 2. ábra ezen kiviteli alak felülnézeté. A 3. ábra a lámpa-szerkezet függélyes kö­zéphosszmetszete a 2. ábra A—A vonala szerint. A 4. ábra két lámpával felszerelt kiviteli 40 alak oldalnézete, illetve függélyes közép­hosszmetszete a tartókengyel síkjában. Az (1) felerősítési gyűrű belső oldalá­hoz a befelé előnyösen szögletesen hajlított (2) tartókengyel van a találmány értei- 45 mében erősítve. Ezen célból az (1) felerő­sítési gyűrűn a kerületnek átmérőirány­ban két egymással szemben fekvő pontjá­ban egy-egy (3, 3) szemölcs van kiképezve, amelyek felső szabad lapja átmérő irá- 50 nyában elhelyezett (2) tartókengyel két végének felfekvési felülete gyanánt szol­gál. A (2) tartókengyel előnyösen lapos­vasból készül és az (1) felerősítési gyűrű (3, 3) szemölcsein való rögzítésére (4, 4) 55 csavarok szolgálnak. A (2) tartókengyel egyik ferde fekvésű szára esetleg el is hagyható, amely esetben a kengyeltartó kar alakját veszi fel. A (2) tartókengyel vízszintes fekvésű 60 (5) szárán kiképezett (27) furatban a (6) villamos lámpa felvételére szolgáló (7) foglalat csavarorsószerű (28) nyúlványa van elrendezve, amelynek révén a (7) fog­lalatot a (8) szorítótárcsák és (9) szorító- 65 csavarok rögzítik helyzetében, amint az a 3. ábrában világosan látható. A (8) szo­rítótárcsák és a (9) szorítócsavarok kellő szigetelés mellett egyidejűleg a (10), il­letve (11) áramhozzávezető huzalok rög- 70 zítésére is szolgálnak, úgyhogy ezen célra 1ehát külön rögzítő alkatrészek nem szük­ségesek. A (12) ernyő a (7) foglalat és a (2) tartó­kengyel vízszintes fekvésű (5) szára közé 75 van befogva és ily módon helyzetében rögzítve ül, anélkül, hogy ezen célra külön rögzítő alkatrészekre szükség volna. Az (1) felerősítési gyűrű nem képez tö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom