96304. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vas- és acélrudaknak elektromos úton való kovácsolására

Megjelent 1939. évi november hó 2-án. 1! AGYAR KIRÁLYI'SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96304. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés vas- és acélrudaknak elektromos úton való kovácsolására és előformálására. Giacchino Ezio iparos Torino. A bejelentés napja 1927. évi november hó 3-ika. Ismeretes vas- és acélrudaknak elektromos úton való kovácsolása oly módon, hogy ezen rudakat az elektromos áram segélyével a Joule-féle hő révén hevítjük 5 fed. Ugyancsak ismeretesek az ezen eljárás foganatosítására szolgáló berendezések. Ezen berendezések lényegileg két elkülönített részből állanak, nevezetesen: 1. egy elektromos részből, mely a fém-10 rudat felhevítő váltakozó áram szolgáltatására való és 2. egy mechanikus részből, mely az alaki változtatás létesítésére szolgál, azaz a kovácsoláshoz szükséges nyomást viszi 15 át az áram által felhevített rúdra. A mechanikus részek lényegileg a következők: egy ellentámasz (üllő), mely az egyik elektródát képezi és melyhez a rúd kovácsolás céljából hozzászoríttatiik; egy 20 a rúd számára való vezeték, mely csúszókontaktusos második elektróda gyanánt hat és végül egy sajtolóberendezés, mely nyomást fejt ki a rúdra és ennek alaki megváltozását idézi elő a felhevítési zó-25 nában. Az ismert elektródák kiképzése igen különböző. A legújabb gépek üllő gyanánt szolgáló oly elektródákkal vannak ellátva, melyek beállító berendezéssel 30 vannak felszerelve, hogy a kovácsolási folyamat megindítása előtt ezen elektródának a másik elektródához képest elfoglalt helyzete pontosan legyen szabályozható, míg a másik elektróda a fémrúd vezeté-35 sére sima ágyazásokkal van ellátva, melyek alakja pontosan a munkadarab alakjához alkalmazkodik és melyek a munkadarabot oly nyomással tartják fogva, hogy az közöttük átcsúszva az első elektródához legyen hozzászorítható. 40 A kovácsolási folyamat közben a két elektróda egymáshoz képest helytálló és a kovácsolás oly fej képezése által megy végbe, mely közelítően forgásellipszoid alakjával rendelkezik, melynek legna,- 45 gyobb méretét az elektródák kezdeti távolsága szabja meg, amelyet mindenkor meglehetősen kicsinyre választanak, hogy a rúd kihajlását elkerüljék. Ezen gépek alkalmazása esetében a ko- 50 vácsolt rész mindig ellipszoidális alakkal bír, mely azáltal adódik, hogy a rúd helytálló ellentámaszhoz szoríttatok, úgyhogy az anyag felhevítése az ezen ellentámasszal való érintkezés helyén történik. 55 Az anyag alakváltozása az ellentámaszon való szétterülés, egymásra-ágyazódás és nyúlás által megy végbe, még pedig a megmunkálás előrehaladása mértékében folytonosan és ezáltal a munkadarab az 60 említett sajátos alakot veszi fel. Az ismert gépeknél a rúd önként értetődően fogvatartható és az elektródák egymástól való távolságuk változatlan megtartásával együttesen mozgathatók, ami 65 azonban minden esetben ugyanazon eredményre vezet. Az ilyen gépeikkel nagy munkadarabokat kovácsolni nem lehet és a zömökölendő tömeg és a rúdméretek közötti viszony tekintetében bizonyos hatá- 70 rok nem léphetők túl, mert különben a munkadarab hőmérséklete a felhevítési zónában gyorsan az elégési hőmérsékletig emelkedik, amikoris a zömökölési fej leválhat. Az elektródatávolság, mely munka 75 közben változatlan, csak meglehetősen ki-