96295. lajstromszámú szabadalom • Csúszó áramvezető elektromos vasutak munkavezetékeihez

Megjelent 1929. évi november lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LETRAS 96295. SZÁM. — Vg/2. OSZTÁLY. Csúszó áramszedő elektromos vasutak munkavezetékeihez. tóvárosi Fischer Gyula műszaki főtanácsos Budapest. A bejelentés napja 1927. évi január hó 28-ika. Csúszó áramszedőknél, melyek a munkavezetékeket széles kontaktus felületen érintik és a felfekvés biztosítására forgathatóan vannak ágyazva, célszerű, hogy az áram-5 szedő simaságát úgy a kontaktus felületen, mint ennek szélein fenntartsuk. Hogy a forgathatóan ágyazott áramszedő csekély súlyú legyen, azt igen könnyű fémből, pl. alumíniumból, vagy nagy szilárd-0 ságú fémből, pl. vasból vagy acélból kell készíteni. Ezen fémek azonban az áramszedők szélein fellépő szikraképződés folytán nagyon szenvednek, mert kemény részek képződnek, úgyhogy mindkét esetben > a kontaktus felületek szélein a kiégés folytán szemölcsök vagy berágódások elkerülhetetlenek. A találmány szerint a csúszó áramszedő kontaktus felületének szélein rézből vagy ) sárgarézből avagy oly más fémből vagy ötvözetből álló szegélylécek vannak alkalmazva, melynek elektromos- és melegvezetőképessége a vasénál nagyobb és amelyen a szikrák hatására nem keletkeznek megkeményedő szemölcsök, amidőn is ezen szegélyléoek elrendezése olyan, hogy a szegélyléceknek a munkavezetékkel érintkezésbe jutó felületei a szegélylécek közé foglalt kontaktus darab kontaktus felületét szegélyezik. A mellékelt rajzban a találmány tárgyának több példaképeni megoldási alakja van keresztmetszetben feltüntetve. Az 1. ábra mutatja egy egylapú áramszedő példaképeni foganatosítási alakját kereszt- 35 metszetben, részben távlati képben. (a) a vaslemezből álló csúszó kontaktus, amely lehajlított (b) szélein a rászegecselt vagy ráhegesztett (c) réz- vagy sárgaréz szegélylécekkel van ellátva. Ezen szegély- 40 léceknek a munkavezetékkel érintkező (d) kontaktus felülete szegélyezi a (c) léoek közé befogott (a) vaslemeznek (e) kontaktus felületét. A 2. ábra az 1. ábrabeli elrendezésnek 45 oly változatát mutatja, amelynél a (c) szegélylécek az (a) lemez kiugró (f) peremére fekszenek fel. Ezen elrendezés oly esetben előnyös, amidőn a (c) szegélylécek alumíniumból állanak. A 50 3. ábra oly változatot mutat, amelynél a (c) szegélyléc az (a) kontaktus lemezt (g)-nél alulról átlapolja és ezzel, pl. forrasztás vagy hegesztés útján van egyesítve. A 55 4. ábra szerint az (a) kontaktus lemez a (c) szegélyléccel (k)-nál tompa hegesztés útján van egyesítve, úgyhogy a szegélylécek a kontaktus lappal folytatólagos egészet képeznek. Az 60 5. áhra prizmaalakú vasból álló három munkafelületű üreges áramszedőt mutat, amelynek kontaktus felületei a prizma élei mentén felhegesztett vagy Schoop-féle eljárással felvitt (c) rézszegélybordákkal 65 vannak ellátva.