96284. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázok vagy gőzök keverékének analizisére

Megjelent 1929. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96284. SZÁM. — Vll/a. OSZTÁLY. Eljárás gázok vagy gőzök keverékének analízisére. Société Anonyme des Charbons Actifs Edouard Urbain cégr Páris. A bejelentés napja 1927. évi junius hó 14-ike. Franciaországi elsőbbsége 1926. évi julius hó 24-ike. Gázkeverékek kémiai analizise, külö­nösen, ha azok egymáshoz hasonló kémiai tulajdonságokkal bíró szerves termékek gőzeit tartalmazzák, rendkívül nehéz és 5 bizonytalan. A kémiai analízisnél eddig segédeszköz­ként ajánlott fizikai módszerek (a törési indexek, a viszkozitások mérése, a hang­sebességnek a keverékben való meghatá-10 rozása és máseffélék) gyakorlati alkalma­zásra csak akkor találhatnak, ha a ke­verék qualitatív összetétele ismeretes, to­vábbá, ha a keverék csak csekély számú alkatrészt tartalmaz. , 15 Bizonyos esetekben a kémiai analízis céljaira azon fényjelenség spektrálanali­zisét használták, melyet a hígított gázo­kon átvezetett elektromos áram okoz. Eb­ben az esetben azonban az elektromos ki-20 sülések természete (az áramkör öninduk­ciója és kapacitása), a keverékben levő gáz parciális nyomása, sőt a keverék quantitativ összetétele folytán a kapott kép csíkjainak vagy szalagjainak inten-25 zitásában, számában, sőt helyzetében is nagy ingadozások mutatkoznak, úgyhogy ezen módszerrel lényegben csak qualita­tív eredményt tudunk elérni. A találmányt már most eljárás képezi S0 gázok vagy gőzök keverékének az ab­szorpciós spektrum segélyével való analí­zisére. Ez az eljárás arra a megfigyelésre van alapítva, hogy általában a gázok a spektrumnak látható részében csekély, az J5 igen kis hullámhosszal bíró ultraibolya részben viszont nagy abszorbeáló képes­séggel rendelkeznek és ezenfelül az infra­vörös legszélső és az ultraibolya legszélső öv között oly övek mutatkoznak, melyek ben szelektív abszorpció jelentkezik. Ez 40 által oly abszorpciós spektrumokat kapunk, melyek szalagokból, csíkokból vagy mind kettőből állnak és azt a sajátosságot mn tatják, hogy ezen spektrumokat a keve rék egyéb anyagainak szomszédsága nem 45 befolyásolja és hogy ennek következtében a szalagok vagy csíkok helyzete minden anyag számára tökéletesen jellegzetes. A csíkok helyzete és azok intenzitása változatlan marad, tekintet nélkül arra, 50 hogy az illető anyag tiszta-e és egyedül van-e jelen, vagy hogy még oly komplex , keverékről van-e szó. 0 így pl. a benzolgőzi 2680 és 2300 A között több 100 csíkot mutat. 55 A 0 fenolgőz abszorpciós csíkjai 2780 és 2350 A között fekszenek. 0 Az anilingőz csíkjai 3000 és 2600 A kö­zött vannak. „ A szénkéneg gőze 3650 és 2800 A között 60 sok 100 csíkot tüntet fel. Q A formaldehid gőznek 3500 és 2700 A között igen sok csíkja van. „ A metán csíkjai 1800 és 0 1600 A, a szén­oxid csíkjai 1750 és 1450 A között feksze- 65 nek stb. A csíkok vagy szalagok intenzitása ki­zárólag a vizsgált anyag parciális nyo­mása és azon gázréteg vastagsága szerint változik, melyen az analizálandó fény 70 áthatol. Minthogy egy és ugyanazon test csíkjai vagy szalagjai különböző érzékenysé­güek, ennek következtében, ha állandó vastagságú gázréteggel dolgozunk, min- 75 den egyes csík a gáz meghatározott par-

Next

/
Oldalképek
Tartalom