96281. lajstromszámú szabadalom • Ágyvasalás

Megjelent 1929. évi november lió 2-án. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS Í62S1. SZÁM. — VUI/d. OSZTÁLY. Ágyvasalás. Tikos József lakatosmester Budapest. A bejelentés napja 1927. évi november hó 9-ike. A találmány tárgya két elemből álló ágyvasalás, mely az ismert ágyvasalásokkal szemben egyszerű szerkezetével, olcsó előállíthatóságával ós könnyű szerelíhető-5 ségével tűnik ki. Az ágyvasalás összetartozó két eleme viszonylag vékony szalagvasból egy-egy menetben csákozható. A találmány szerint ágyvasalással felszerelt ágy könnyen szétszedhető és összelő állítható s az ágyvasalás az ágy fej- és háttámláit az oldallapokkal mereven, elmozdíthatatlanul köti össze. Az ágyvasalásnak nincsenek kiálló, könnyen letörhető kampói és nehezen féregmentesíthető 15 üregei. A találmány tárgya két elemből álló ágyvasalás, azáltal jellemezve, hogy az egyik elem a másik elem oldalhornyaiban hosszirányban van vezetve és a betolás 20 határhelyzetét, a pálya végén, az egyik vagy mindkét elem anyagából kisajtolt ütközők biztosítják, melyek a terhelést az ágyfej-, illetve lábtámlájára viszik át. A mellékelt rajz a találmány tárgyát 25 képező kétrészű ágyvasalás példaképen vett megoldási alakját mutatja. Az 1. ábra az ágyvasalás egyik, úgynevezett vezető elemének elölnézete. A 2. ábra az 1. ábra II—II vonala mentén 10 vett keresztmetszet, illetve fölülnézet. A 3. ábra az ágy vasalás másik, úgynevezett vezetett elemének hátulnézete. A 4. ábra a 3. ábra IV—IV vonala mentén vett keresztmetszet. Az 15 5. ábra az ágyvasalás két elemét, az egymásba tolás után, nézetben mutatja, míg a 6. ábra az 5. ábra VI—VI vonala mentén vett keresztmetszet, illetve fölülnézet. Az ágyvasalás vezető része vagy eleme (A)-val, a vezetett része vagy eleme (B)-vel 40> van jelölve. Az (A) rész hosszélei (Al, Al)-nél, az (A2, A2) oldalhornyokat alkotó vezetősínek alakjában, vissza vannak hajlítva. A (B) rész hosszélei (Bl, Bl)-nél a (B) rész síkjából lépcsőszerűen ki vannak 45-hajlítva. A (B) rész a (Bl, Bl) hosszéleivel fölülről az (A) rész (A2, A2) hornyaiba bevezethető. Betolás után a (B) rész alsó határhelyzetét az (A) részből kisajtolt (A3) ütköző szabja meg, mely a (B) részre 50-ható terhelés függélyes komponensét az (A) résznek adja át. Az (A3) ütköző, a rajzon látható megoldási alaknál, az (A4) hasíték képezése után, negyedgömb alakban van az (A) rész síkjából kidomborítva, 55-Az (A3) ütköző felső élén a (B) rész alsó éle fekszik. Az (A) részt az ágy fejtámláján, illetve lábtámláján, az (A5) lyukakon keresztülvezetett facsavarok segélyével rögzítjük, 60* míg az (B) részt, a (B2) nyílásokon keresztülvezetett facsavarok segélyével, az ágy oldallapjainak végfalain erőtsítjük meg. Adott esetben, a rajzon látható, megoldási alaktól eltérően, a (B) elem felső ré- 65 szén is kiképezhető ütköző. Az (A) és (B) elemek az ágyon fordított elrendezésben is felszerelhetők olymódon, hogy az (A) elem az (A3) ütközőjével fölül, az ágy oldallapjainak végfalain, míg a (B) elem az ágy- 70' fej, illetve háttámláján rögzíttetik. Szabadalmi igények: 1. Két elemből álló ágyvasalás, azáltal jellemezve, hogy az egyik elem a másik elem oldalhornyaiban hosszirányban 75. van vezetve és a betolás határhelyzetét,