96275. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ecetsav előállítására acetilénből

— 2 — acetilén abszorpciója igen simán és egyenletesen folyik le, mellékreakciók sem a liidratációs, sem az oxidációs fo­lyamatban nem lépnek fel s a higany sók 5 hosszú időn át változatlanul hatásosak maradnak. Ez utóbbiakat ugyanis a jelenlévő cellulóza, amely az esetleges mellékreakció-termékeket abszorbeálja, messzemenőleg védi. 10 Hasonló jó eredményeket értünk el akkor is, ha cellulóza helyett nitrogén­gázáramban hevített és nagynyomású gőzzel aktivált növényi rostanyagokat, pl. fűrészport, falisztet, szalmát stb. hasz-15 náltunk oxigénátvivőként. Az oxigénátvivőket úgyis készíthetjük, hogy finom eloszlású növényi anyagokat (cellulózát, falisztet, fűrészport stb.) 200° C körüli hőmérsékleten nitrogénáramban 20 addig hevítünk, amíg felületükön el nem szenesednek. Ilykép nagyfelületű, rugal­mas és kiváló adszorpcióképességgel bíró oxigénátvivőanyaghoz jutunk. Az új eljárás az előadottakhoz képest 25 következő előnyökkel bír: a) az acetilén 50° C alatti hőmérsékle­ten is egyetlen munkafolyamatban köz­vetlenül ecetsavvá oxidálható; b) az acetaldehidnak költséges előállí-30 tása, nemkülönben fémsók alkalmazása feleslegessé válik: c) a hidratációs katalizátorok élet­tartama meghosszabbodik; d) a növényi anyagok nagy felületi 35 hatása folytán a különben leüllepedő higanysók könnyen szuszpenzióban tart­hatók, úgyhogy már mérsékelt keverés­nél is élénk abszorpció következik be; (') az ecetsav-termelési hányad csaknem 40 teljesen eléri az elméleti értékét. Az eljárás gyakorlati kivitelét a követ­kező példák világítják meg: I. Példa: i)7 g 96%-os ecetsav, 3 g higanyszulfát és 5 g cellulóza keverékébe 45 35—-40! l C-on keverés közben 3.23 g 26:1'6 súlyarányú acetilén-oxigéngáz-keverékeí vezetünk. A gázmennyiség elnyelése után 1.5 g erjedési ecetet adunk az elnyelő­folyadékhoz, mire újból 3.23 g gázkeverö­ket nyeletünk vele el. A folyamatot foly- 50 tonossá tehetjük olykép, hogy az erje­dési ecetet is folytonosan adagoljuk és a keletkezett ecetsavat időről-időre, vagy akár állandóan lecsapoljuk, ügyelve arra, hogy az abszorpciós-folyadék mennyisége 55 lényegileg azonos maradjon. Ily módon 96—98%-os ecetsavat kapunk, amely leg­feljebb csak egyszeri rektifikálásra szo­rul. II. Példa: 100 g 96%-os ecetsav, 5 g 60 higanyszulfát és 6 g nitrogéngázáramban hevített és vízgőzzel aktivált keményfa­fűrészpor elegyébe 40° C hőmérséken előbb 2 g acetiléngázt, azután 1.3 g oxigén­gázt vezetünk. A váltakozó gázbeveze- 65 tést tetszőlegs ideig folytathatjuk, ha az elhasznált vizet a bevezetett acetilénhez képest molekuláris arányú vízmennyisé­get tartalmazó hígított ecetsavval pótol­juk. 7 0 Szabadalmi igények: 1. Eljárás ecetsav előállítására acetilén bői, azzal jellemezve, hogy ecetsav és higanysók keverékéhez oxigénátvivő­ként cellulózát, illetve rostos növényi r 'ö anyagokat adunk és ezután 50° ,C hő­inérsék alatt acetilént és oxigént veze­tünk be, akár együttesen, akár válta­kozva. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás kiviteli 80 módja, azzal jellemezve, hogy oxigén­átvivőként nitrogénáramban hevített és vízgőzzel aktivált növényi rostos anyagokat használunk. 3. Az 1. alatt igényelt eljárás kiviteli 85 módja, azzal jellemezve, hogy oxigén­átvivőként nitrogénáramban 200° kö­rüli hőmérséken való hevítéssel felü­letesen elszenesített nagyfelületű nÖ vényi anyagokat használunk. 90 4. Az 1—3a. igényelt eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a hidra­tációhoz szükséges vizet a reakció­térbe hígított ecetsav alakjában visz­sziik be. 95 ''alias nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom