96275. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ecetsav előállítására acetilénből

Megjelent 1939. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96275. SZÁM. — IY/h. OSZTÁLY. Eljárás ecetsav előállítására acetilénből. Dr. Kárpáti Jenő kisérletügyi fő vegyész és Dr. Hiibsch M. György bankár m. kir. kormányfőtanácsos Budapest. A bejelentés napja 1927. évi julius hó 21-ike. Az acetilénből kiinduló ismert ecetsav­szintézis folyamán, különösen az acetilén­hidratációs ós oxidációs folyamatok so­rán, gyakorta fellépnek nem kivánatos, 5 az ecetsav-nyereményt csökkentő reak­ciók. Egyes esetekben pl. egy és azonos elnyelőfolyadék, különben ugyanazon kö­rülmények között, minden látható ok nél­kül igen hevesen abszorbeál s eközben 10 ecetaldehidon kívül olyan reakciótermé­kek is keletkeznek, amelyek nem oxidál­hatók ecetsavvá. A kísérleti feltételek vizsgálata során kitűnt, hogy rendellenes reakciók főképen 15 híg kénsav alkalmazása esetén, valamint magasabb hőmérsékleten következnek be Ha a kénsavat híg ecetsavval helyette­sítjük, úgy a nem kivánatos mellékreak­ciók ritkábban ós kevésbbé hevesen lép-20 nek fel. Jégecet használata esetén viszonti különösen alacsonyabb hőmérsékleten, az abszorpció mindenkor simán, teljesen sza­bályosan folyik le. Kitűnt továbbá, hogy erős ásványi savak, sok víz jelenléte, va-25 lamint magasabb hőmérséklet a reakciók rendellenes lefolyását különösen előse­gíti; viszont az elnyelőoldat annál egyen­letesebben abszorbeál, minél kisebb a víz­tartalma. A kísérletek szerint a legmaga-30 sabb nyereményszázalék akkor volt elér­hető, amikor az elnyelőfolyadék csupán annyi vizet tartalmazott, és ezt is híg ecetsav alakjában, amennyi az acetilén­hidratációhoz szükséges. 35 Lényegesen csökken továbbá a terme­lési hányad az aeetaldehid elgyantáso. dása folytán. Elgyantásodás főleg ásvá­nyi savak használatakor és 50° C fölötti hőmérsékleten lép fel. Jégecet használata esetén s csupán csak az elméletileg szük- 40 séges vízmennyiség jelenlétében, 30—50° C hőmérsékleten a kisérletek szerint so­hasem áll be elgyantásodás s emellett a használt higanysó-katalizátorok élettar­tama is jelentékenyen meghosszabbodik. 45 Általánosságban azt állapítottuk meg, hogy 50° C-nál magasabb hőmérséklet al­kalmazása az acetaldehidnek oxidációja folyamán ugyancsak elkerülhető. Az oxidáció legcélszerűbben magában az ab 50 szorpciós folyadékban 50° 0 alatti hő­mérsékleten, előnyösen oxigénátvivők je­lenlétében foganatosítandó. Oxigénátvi­vőkként olyan anyagok használandók, amely a higanysókra nincsenek hatással 55 es a primér hidratációs terméknek el­gyantásodását is meggátolják. Higany­sókkal ellátott jégecetben, oxigénátvivők • nélkül a felhasznált acetiléngáznak leg­feljebb 30%-át sikerült közvetlenül ecet- 60 savvá átalakítani. Nem vezetett jobb eredményre az ismételten ajánlott ólom-, réz-, kobalt-, nikkel-, vas-, króm-, man­gán-, alumínium- és alkálisók használata sem. Egyedül vanádiumpentoxid alkal- 65 mazása mellett sikerült az acetilént 50%-ot meghaladó termelési hányaddal közvetlenül ecetsavvá oxidálni de ebben az esetben is az abszorpciós-folyadékból már rövid idő után higanyiszap válik le. 70 Kísérleteinkből kitűnt, hogy az ecet­savnyeremény úgyszólván az elméletileg lehetséges értéket éri el, ha a higanysók­kal ellátott jégecethez 5—10% mennyiség­ben cellulózát illetve növényi rostos 75 anyagokat adagolunk. Ez esetben az

Next

/
Oldalképek
Tartalom